I. INGERÜLET (10 pont)

Az alábbi ábra egy akciós potenciálhullám lefutását mutatja egy idegsejt esetén. Megoldólapjára írja le az ezzel kapcsolatos feladatok megoldását!

1. Adja meg a C és a D hozzávetoleges értékét! Ne felejtse el a mértékegységet is leírni.
2. Írja le a D-vel jelölt mennyiség nevét!
3. Az E jelzésu állapotban milyen a sejthártya két oldalán a töltéseloszlás?
4. Mely ionok és milyen irányú mozgása játsza a legfontosabb szerepet az A jelzésu folyamat lezajlásában?
5. Mely ionok és milyen irányú mozgása játsza a legfontosabb szerepet a B jelzésu folyamat lezajlásában?
6. Energetikai szempontból milyen transzport idézi elo az A, illetve a B jelzésu folyamatokat?
7. Mi állítja vissza a B folyamat lejátszódása után a D állapotnak megfelelo, eredeti ioneloszlást?
8. Az idegben futó idegrost mely részén alakul ki akciós potenciálhullám?
9. Az idegsejteken kívül milyen más sejttípusra jellemzo még ehhez hasonló lefutású akciós potenciálhullám?

II. ERDEI ÉLETKÖZÖSSÉG (12 pont)

A Pilis-hegységben 300 méteres tengerszint feletti magasságú dombteton levo zárótársulást vizsgálunk.

Többszörös választás

Egyszeru választás

Relációanalízis

6. A vizsgált erdo klímazonális társulás, mert kialakulását elsosorban éghajlati tényezok befolyásolják.

A következo rajz a társulás egyik táplálékhálózatát ábrázolja. A római számok egyes populációkat jelölnek, a nyilak az anyagforgalom irányát mutatják.

Az ábra szerinti táplálékhálózat tagjai közül négy populáció nevét megadjuk. A. gímszarvas B. erdei fülesbagoly C. erdei cickány D. kullancs

7. Az ábra sorszámai mely élolények populációit jelzik? Megoldólapjára a populációt jelzo római szám mellé a megfelelo élolény betujelét írja le (pl. VI.-E)! Az egyik populáció nevét nem adtuk meg, ezt természetesen nem kell kitalálnia.

8. Milyen táplálkozási szintet képvisel ebben a táplálékláncban a IV. populáció?

9. Írja le, hogy a III-IV-V. populációk közül melyiknek a biomasszája a legkisebb és melyiknek a legnagyobb!

III. EVOLÚCIÓ (15 pont)

A következo ábra a szárazföldi növénytörzsek leszármazását mutatja. A nagybetuk a törzsek nevét jelölik. A betuk ismétlodése ugyanazon törzs korai és mai képviseloire utal.

1. Nevezze meg az ábrán betukkel jelölt növénytörzseket!

Röviden - néhány szóban, legfeljebb 1-2 mondatban - válaszoljon a következo kérdésekre!

3. Hogyan függött össze a légkör összetételének változása és az élet szárazföldre lépése?

4. Mibol és hogyan alakult ki az evolúció során az eukarióta sejtek mitokondriuma?

Egyszeru választás

Relációanalízis

6. Az ábrán jelölt minden törzsbe szövetes élolények tartoznak, mert valamennyien eukarióták.

7. A C jelu törzs képviseloi hajtásos növények, mert megtermékenyítésükhöz víz szükséges.

8. A növényi szövetek a szárazföldi életmódhoz történo alkalmazkodás során alakultak ki, mert a szövetes szerveződésű növények ivaros szaporítószerve kivétel nélkül a virág.

IV. AZ EMBERI MÁJ (13 pont)

Relációanalízis

1. A máj emésztomirigy, mert váladéka fontos emésztoenzimeket tartalmaz.

Válaszoljon röviden az alábbi kérdésekre!

2. Mi a neve a máj váladékának?

3. Pontosan melyik bélszakaszba ömlik a máj váladéka?

4. Hol tárolódik és milyen változáson megy keresztül a máj váladéka, mielott a bélcsobe kerül?

5. Sorolja fel, hogyan változik az erek összkeresztmetszete a bélcso felé vezeto veroerektol a májból elvezeto gyujtoérig tartó szakaszokon! (Ügyeljen az összkeresztmetszet változásainak helyes sorrendjére!)

Az alábbi hiányos mondatokban sorszámokkal jelölt kifejezéseket a számok sorrendjében írja le! Az ismétlodo sorszámok ugyanazt a fogalmat jelölik.

A bélcsoben a szénhidrátok ..6... formájában szívódnak fel. A ..6... legelterjedtebb képviselojének feleslege a májsejtekben ..7... formájában raktározódik.

A fehérjék emésztésének végeredményeként ..8... keletkeznek. A(z) ..8... bomlásának nitrogéntartalmú végterméke a májból mint ..9... távozik.

A nukleinsavak purinvázas bázisainak bomlási végterméke, a(z) ..10..., szintén a májban jön létre.

Mennyiségi összehasonlítás

V. ISMERETLEN SEJTEK VIZSGÁLATA (10 pont)

Ismeretlen eredetu sejteket vizsgálunk. Elso lépésben meghatározzuk, hogy a sejtek milyen élolénybol származnak.

1. Amennyiben a sejteknek van sejtfaluk, biztos növényi eredetuek, mert a növényi és az állati sejtek csak a sejtfal alapján különböztethetok meg.

2. Amennyiben a sejtek ostort tartalmaznak, biztosan állati eredetuek, mert csak az állati sejtek képesek aktív helyváltoztató mozgásra.

A vizsgálat során megállapítjuk, hogy a sejteknek sejtfaluk van, ostoruk viszont nincs.

Az alábbi hiányos mondatokban sorszámokkal jelölt kifejezéseket a számok sorrendjében írja le! Az ismétlodo sorszámok ugyanazt a fogalmat jelölik.

A sejtfal belso oldalán a(z) ..3... található, amelynek alapvázát a(z) ..4... vegyület kettos rétege adja. A sejtet kitölto ..5... a sejt alapállományát alkotja, ezt veszi körül a(z) ..3.... Könnyen megállapítható, hogy a sejt eukarióta, mert jól megkülönböztetheto benne a(z) ..6.... Az osztódásban levo sejtekben a(z) ..6... belso állományában jól festodo ...7... ismerhetok fel. A sejtekben számos ..8... látható, amelyekben biológiai oxidáció zajlik. Autotróf anyagcserére utaló ..9... nincs a sejtben.

A további pontosítás céljából meghatározzuk a sejtfal anyagát. Megállapítható, hogy a sejtfal szilárdító anyaga elsosorban N-tartalmú vegyületbol áll.

Többszörös választás

VI. EMLŐSÁLLATOK (13 pont)

Nevezze meg az alábbi táblázat számokkal jelölt, hiányzó adatait! Ügyeljen rá, hogy a táblázatban szereplo minta szerinti, megfelelo rendszertani rangú csoport nevét kell leírnia.

10. Melyik kontinensen él ma a 3. jelu állatcsoport legtöbb faja?

11. Döntse el, hogy a következo ábrákon látható csontvázrészletek a fentiek közül melyik állatcsoportra jellemzoek! Az állatcsoport sorszáma mellé írja le a megfelelo ábra betujelzését (pl. 2. - D)!

VII. SZABÁLYOZÁS AZ EMBERI SZERVEZETBEN (13 pont)

Az alábbi ábra az emberi szervezet egy olyan részletének szerkezetét mutatja, amely alapveto szabályozási muködéseket végez. Tanulmányozza a rajzot, és ennek alapján oldja meg a hozzá tartozó feladatokat!

Szöveges feladatok 1. Röviden fogalmazza meg, definiálja, mit jelent a következo kifejezés: neuroszekréciós sejt! 2. Melyik szervet alkotják a C és a D jelu részek? 3. Mi a C jelu részlet neve? Négyféle asszociáció az ábrán A-val jelölt részletre jellemzo az ábrán B-vel jelölt részletre jellemzo mindkettore jellemzo egyikre sem jellemzo 4. a talamuszban található 5. más hormon képzodésére ható hormont termel 6. egyes sejtjei a vérplazma ozmotikus koncentrációjának növekedésekor fokozzák hormontermelésüket 7. az idegrendszer befolyásolja a muködését

Az alábbi táblázat a C és a D jelu részben felszabaduló egyes hormonokra vonatkozik. A kérdéses hormonok egy ember ivarszerveire hatnak. Megoldólapjára írja le a táblázatban sorszámokkal jelölt fogalmakat! A táblázat ismétlodo számai ugyanazon fogalmat jelölik.

VIII. A BOGARAK SZÍNE (5 pont)

Egy bogárfaj színét egy testi kromoszómán elhelyezkedo gén befolyásolja. A domináns F allél barna, a recesszív f allél pedig sárga szín kialakulását eredményezi. Mindez azonban csak a hímekre jellemzo, a nostény állatokban jelen levo hormonok ugyanis gátolják a barna szín kialakulását. Ezért a nostények az F, f allélok bármely kombinációja esetén csak sárgák lehetnek. (A bogaraknál az ivar kromoszomális meghatározása az emlosökéhez hasonlóan történik.)

Megoldásait indokolja meg, e nélkül válaszait nem fogadhatjuk el!

IX. A HAJTINCS ÖRÖKLŐDÉSE (4 pont)

A fehér tincs megjelenése a hajban domináns sajátság. Egy sziget genetikai egyensúlyban levo populációja 2425 főt számlál. Közülük 873 embernek van fehér tincse.

X. A ZSÍRSZÖVET ANYAGCSERÉJE (5 pont)

Egy ember szervezetében a zsírszöveten percenként 0,5 dm³ vér folyik át. Étkezés után a zsírszövetbe beáramló vér glükózkoncentrációja 6,3 millimól/dm³, az eláramló véré 5,4 millimól/dm³. A zsírszövetben a felhasznált glükóz 40%-a teljesen eloxidálódik, a többi pedig sztearinsavvá alakul át.

Hány gramm sztearinsav keletkezik percenként a vizsgált egyén zsírszövetében?

A zsírsavak szintézise a szolocukor lebontási folyamatai során keletkezo acetil-csoportok összekapcsolódása és redukciója révén történik a zsírsejtekben.