TANMENET Biológia 8. AZ EMBER SZERVEZETE ÉS EGÉSZSÉGE Készítette: Jámbor Gyuláné Apáczai Csere János-díjas tanár Csókási Andrásné szakvezetõ tanár, szakértõ Horváth Andrásné szakvezetõ tanár, szakértõ Kissné Gera Ágnes szakvezetõ tanár, szakértõ Kapcsolódó kiadványok:

Bevezetõ

A tanmenet a Biológia és egészségtan OKI 96 JGYBE 7–10 osztály tantervének "Az ember szervezete és egészsége" c. 8. osztályos tananyagához és a Mozaik Oktatási Stúdió által megjelentetett tankönyvhöz, munkafüzethez és tudásszintmérõhöz készült. Tökéletesen illeszkedik ezen kiadványok tananyagának tartalmához, logikai felépítéséhez és órafelosztásához.
Tartalmazza a 8. osztályos tananyag tanításának célját, az egyes témakörök követelményeit, a tananyag elõzményeit és a tantárgyak közti kapcsolódás lehetõségeit.
Tanítási órákra bontva sorolja fel a legfontosabb ismereteket, (tények, jellemzõk, fogalmak, folyamatok, összefüggések, gyakorlatok) A fogalmaknál azok elsõ megjelenését dõlt betûvel, ismétlõdésüket (bõvülés, alkalmazás) normál betûvel jelzi. A folyamatok, összefüggések közül csak a legfontosabbakat emeli ki.
A tanulói képességfejlesztés tevékenységeit és eszközeit összekapcsolva jeleníti meg. Mivel a szövegfeldolgozás, ábra- és képelemzés, valamint a munkafüzeti feladatok elvégzése minden órán jellemzõ, csak ott van feltüntetve, ahol ez kiemelten hangsúlyossá válik.
A tanmenet javaslatot tesz az egyes órákhoz kapcsolódó videó és diaképek használatára, de mivel a helyi lehetõségek igen eltérõek, a konkrét választást a szaktanárra bízza. A tanmenet utolsó oszlopában maradt hely az órán felhasználható eszközök konkrét, iskolai katalógusszámának beírására. A tanulók számára ajánlott szakirodalom egész tanévben használható.
A tanmenet a tananyag órákra bontását 1,5 hét/(56 óra) és 2 óra/hét (74) variációban adja. Egyértelmûen s jelöléssel elkülöníti a törzs és a kiegészítõ anyagot. Javaslatot tesz a munkáltató és az ismétlésre felhasználható órákra is.

Témakör:	Ismétlés Ellenõrzés		Új ismeret feldolgozása		Munkáltatásra, gyakorlásra		Össz. óraszám:
I. Év eleji ismétlés	2	1	–		–		2	1
II. Az emberi test felépítése	–	–	6 (1)	5	1	1	–	–
III. A bõr és a mozgás szervrendszere	3	2	7 (2)	6 (1)	1	–	11	8
IV. A szervezet anyagforgalma	4	3	17 (3)	13	2	1	17	13
V. Az életfolyamatok szabályozása és érzékelése	3	2	15 (2)	13	1	–	19	15
VI. Szaporodás és egyedfejlõdés	2	1	7 (1)	6	–	–	9	7
VII. Év végi ismétlés	3	2	–	–	–	–	3	2
	17 (11)		52 (8)	43 (1)	5	2	74	56

	Chez Picthall: Az emberi test képekben. Lux Primó Kiadó, Budapest, 1992.
	Philip Whitfield: Megmagyarázzuk az emberi testet. Helikon Kiadó, Budapest, 1997.
	Az emberi test. Medicina Kiadó és Láng Kiadó, Budapest, 1992.
	David Burnie: Az emberi test kisenciklopédiája. Talentum, Budapest, 1996.
	Steve Parker: Az emberi test. Holló és Társa Könyvkiadó, 1997.
	Dr. Jellinek Harry: Egészségügyi ABC. Medicina Kiadó, Budapest, 1985.

 Jelmagyarázat

: vizsgálódás, megfigyelések anyagai
: diakép
: eszközök a vizsgálódáshoz, kísérletezéshez
: folyamatok
: Falikép-sorozat a Természetismeret, és a Biológia és egészségtan tanításához (Stadler Kiadó, Pomáz, 1996., vagy
      bármely régi falikép)
: modell
: munkafüzet
: összefüggések
: preparátum (szárított, tartósított készítmények)
: tankönyv ábrái, képei
: Transzparenssorozat a 4–7. osztályos Környezetismeret és a Biológia anyagának tanításához
: Transzparenssorozat a 7., 8. osztály és a Biológia tanításához (OOK. Veszprém 1982–83)
: videofilm

: munkáltató óra
: ismétlés, ellenõrzésre felhasznált óra
: kiegészítõ anyag

a ( )-ben jelölt számok a 1,5 órás heti óraterv óraszámait jelölik.
Az órák összevonását a két óra közé írt óraszám jelzi.

	Rendszerezni és alkalmaztatni a tanulók meglévõ ismereteit.
	Feltárni az emberi test felépítésének és harmonikus mûködésének szépségeit, csodáit.
	Alkalmassá tenni a tanulókat szervezetük változásainak megfigyelésére, okainak keresésére.
	Felismertetni az egészséget mint megõrzendõ értéket, s megalapozni az egészségtudatos magatartás szokásrendszerét.
	Tudatosítani a betegségek megelõzésének fontosságát.
	Hozzásegíteni a tanulókat a biológiai érettség, valamint a társadalmi, szociális érettség különbségeinek felismeréséhez.
	Felébreszteni igényüket az értékes emberi kapcsolatok létesítése iránt.
	Erõsíteni empátiakészségüket a betegekkel, idõsekkel szemben.
	Alkalmassá tenni a tanulókat az elsõsegélynyújtás és betegápolás ismereteinek használatára.
	Megfelelõ szintû önállóság kialakítása az információhordozók használatában, vizsgálódások, kísérletek végzésében, tapasztalataik értelmezésében és rögzítésében.

Óra	Tananyag	Felépítés, mûködés	Fogalmak	Folyamatok,	A képességfejlesztés
		jellemzõi:		összefüggések	tevékenységei	eszközei
1.	Tudod-e még: Hogyan épül fel a testünk?	Testtájak A bõr rétegei: hám, irha, bõralja. Mozgásszervek: csontok, izmok. Légúti szervek és a tüdõ felépítése. A tápcsatorna szakaszai. Vérerek: gyûjtõ, verõ- és hajszálér. Véralkotók: vörös vérsejt, fehér v.sejt, vérlemezke, vérnedv. Kiválasztószervek: vese, húgyvezeték, húgyhólyag, húgycsõ. Þ szaporítószervek: here, hímvesszõ, herezacskó. Ý szaporítószervek: hüvely, méh, petefészek, petevezeték felépítése.		: Légutak belsõ felszíne – tisztítás, párásítás Léghólyagok száma – légzõfelület nagysága Emésztõszervek felépítése – mûködése (fogzománc – fogápolás, bélbolyhok, felszívás)	Ismeretek felidézése. Testápolási ismeretek gyakorlása. Összefüggések bizonyítása, példák felsorolása. Csoportosítás, rendszerezés. Megnevezés, sorrendmegállapítás, csoportosítás.	: 14, 15, 16 : : :
(1.) 2.	Tudod-e még: Hogyan mûködik a kamaszkori szervezet?	A bõr- a mozgás-, a légzõ-, emésztõ-, anyagszállító-, kiválasztó- és szaporító-szervrendszer mûködése, kamaszkori változásai. A szervrendszerek egészségének megõrzése (bõrápolás, megfelelõ testmozgás, helyes táplálkozás stb.).	légzés, táplálkozás, emésztés, felszívódás, kiválasztás, pollúció, menstruáció	: légzés, táplálkozás, anyagszállítás, kiválasztás : Bõr helyzete – mûködése Szervrendszerek felépítésének, mûködésének változásai – kamaszkori elváltozások, zavarok	Felépítés – mûködés összefüggéseinek példákkal történõ bizonyítása. Csoportosítás, összehasonlítás, ítéletalkotás.	: : :

A tanulók

	ismerjék a szervezõdési szintek nevét, fogalmát, egymáshoz való viszonyát, szervezetben betöltött szerepét,
	legyenek képesek a szövetek felismerésére és csoportosítására,
	tudják a szerkezet – mûködés – testbeni hely összefüggéseit példákkal bizonyítani,
	értsék, hogy az emberi szervezet egységes egész, melynek részei összehangoltan mûködnek,
	szerezzenek megfelelõ jártasságot a szövetek vizsgálatában, a mikroszkóp kezelésében,
	legyenek képesek – elemi szinten – ábrázolni a mikroszkópban látottakat,
	ismerjék a sejtkutatással foglalkozó tudósok (R. Hook, Leeuwenhoek) munkásságának lényegét.

Természetismeret 6.: Testtájak, testarányok a kamaszkorban; a testfelépítéssel kapcsolatos ismeretek.
Biológia és egészségtan 7.: Az egysejtû állatok részei, mûködésük.
Kémia 7.: Energiaforrások és testünk építõ anyagai.

Óra	Tananyag	Felépítés, mûködés	Fogalmak	Folyamatok,	A képességfejlesztés
		jellemzõi:		összefüggések	tevékenységei	eszközei
3. (2.)	Az egységes egész	Testünket felépítõ anyagok aránya. Férfi, nõi testalkat különbségei. Kétoldali szimmetria. Testszervezõdés: sejt, szövet, szerv, szervrendszer.	sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet	: Rész (sejt, szövet, szerv, szervrendszer) – egész viszonya Testarányok – testalkati különbségek – nemiség	Az emberi szervezet és más élõlények hasonlóságainak és különbségeinek megfigyelése. A nõi és férfi testalkat összehasonlítása. Összefüggések felismerése. Elemzés, elkülönítés, általánosítás, szabályalkotás. Megnevezés, sorrend-megállapítás, bizonyítás.	: : : :
4. (3.)	Testünk “építõkö-vei”	Sejtek mérete, alakja. A sejt alkotói: sejthártya, sejtplazma, sejtmag, maghártya, sejtszervecskék (mitokondriumok, endoplazmatikus retikulum, riboszómák, Golgi apparátus). Örökítõ anyag. Sejtalkotók szerepe. A sejt életjelenségei.	sejt, életjelenségek: anyagcsere, mozgás, ingerlékenység, szaporodás, szervezet	: Sejtek alakja – elhelyezkedése, mûködése Sejtalkotók felépítése, helyzete – mûködése Egysejtû, többsejtû élõlény élete : sejt életjelenségei	Sejtek, sejtalkotók jellemzõinek megfigyelése, felépítésük és mûködésük összefüggéseinek felismerése. Egysejtû, többsejtû egy sejtjének összehasonlítása. A sejt fogalmának magyarázata, bizonyítása. Felismerés, megnevezés, csoportosítás, felsorolás.	: : : :
5. (4.)	Külsõ és belsõ felszíneken	A hámszövetek közös jellemzõi. Egyrétegû, többrétegû (elszarusodó, el nem szarusodó) hám helye, felépítésének és mûködésének jellemzõi. Nyálkahártya helye, szerepe. Specializálódott hámok: mirigy (egy és többsejtû) érzéksejt. Hámszövet védelme.	sejt, szövet, nyálkahártya, érzéksejt	: Hámok felépítése – testbeni helye – mûködése Hámszövet sokrétû funkciója – védelmének fontossága Egészségtelen életmód – hámkárosodás	Hámszövet jellemzõinek megfigyelése, közös tulajdonságaik felsorolása. Hámok összehasonlítása. Felépítésük és mûködésük összefüggéseinek felismerése. Felismerés, elkülönítés, bizonyítás, felsorolás, csoportosítás.	: : : : hámszövetek : mikroszkóp :
6. (5.)	Kötõ- és támasztószövetek	Kötõ- és támasztó-szövetek közös jellemzõi. Kötõszövet: laza rostos-, ín-, zsírszövet. Támasztószövet: porc-csontszövet testbeni helye, sejtjeinek, sejtközötti állományának jellemzõi, mûködésük.	sejt, szövet	: Szövetek testbeni helye – szerepe Sejtek vérellátása – sejtek újraképzõdése	Szövetek sejtjeinek sejtközötti állományának megfigyelése, összehasonlítása, leírása. Oksági összefüggések felismerése, magyarázata. A valóság és a képi ábrázolás összevetése. Felismerés, elkülönítés, kiegészítés, csoportosítás.	: : : : támasztó- és kötõszövetek :
7. (6.)	Az izomszövetek	Izomszövetek közös sajátosságai. A sima-, a váz-, és a szívizom felépítése, testbeni helye, mûködésük hasonlóságai és különbségei. Izom felépítése, vérellátása. Izomterhelés.	sejt, szövet	: mozgás : Izomszövet testbeni helye – felépítése – mûködése Izomszövetek energiaigénye – vérellátás Izomcsoportok – izomerõ	Izomszöveteket felépítõ izomsejt, izomrost megfigyelése, elemzése. Izomszövetek összehasonlítása. Összefüggések magyarázata, bizonyítása. Megismert fogalmak értelmezése. Felismerés, megnevezés, ábrázolás, kiegészítés, csoportosítás.	: : : : mikroszkóp : izomszövetek :
8.	Az összetett nagyító	Mikroszkóp részei, funkciója. Metszet, kenet, nyúzat. Mikroszkóp használata. Mikroszkópi vizsgálódáshoz szükséges eszközök, anyagok. Mikroszkóp ápolása.	mikroszkóp	: Mikroszkóp lencséi – nagyítás mértéke – preparátumok vizsgálhatósága – átlátszóság Vizsgálódás menetének betartása – eredményesség	Mikroszkóp részeinek azonosítása, a mikroszkóp használatának gyakorlása. A vizsgálódáshoz szükséges eszközök felismerése, balesetmentes használatának elsajátítása. Számítás, kiegészítés, ábrázolás, összehasonlítás.	: : kenet, nyúzat, metszet : tárgylemez, fedõlemez, bontótû, szemcseppen-tõ, mikroszkóp :
(7.)		A mikroszkóp beállítása, használata. Vizsgálódáshoz szükséges legfontosabb eszközök, anyagok. Szövetek vizsgálata.
9.	Sejtek, szövetek mikroszkópi vizsgálata				Feladatértelmezés. Vizsgálódási sorrend betartása. Probléma-felismerés, -megoldás. Vizsgálódás tapasztalatainak értelmezése. A mikroszkópi kép ábrázolása.	a kiválasztott vizsgálódáshoz szükséges eszközök, anyagok : :

A tanulók

	tudják, hogy a bõr szervezetük elsõ védelmi vonala, s e feladatot milyen szerkezettel végzi,
	ismerjék meg a bõr leggyakoribb elváltozásait, betegségeit,
	sajátítsák el a bõrápolás és az egészséges öltözködés ismereteit,
	ismerjék meg a mozgás szervrendszerének szerveit és a szervek szervrendszerben betöltött szerepét,
	értsék a mozgás során az izomzatban bekövetkezõ energiaváltozást,
	lássák a sport és a rendszeres mozgás jelentõségét a szervrendszer és az egész szervezet egészségének megõrzésében,
	tudják, milyen az egészséges testtartás, s ez váljon személyiségük jellemzõjévé,
	ismerjék meg a leggyakoribb mozgásrendszeri elváltozásokat, betegségeket,
	ismerjék fel a betegségeket elõidézõ okokat, és igyekezzenek ezeket életvitelük során kiküszöbölni,
	sajátítsák el e két szervrendszerrel kapcsolatos elsõsegély-nyújtási alapismereteket.

Természetismeret 6.: A bõr mûködése, kamaszkori változásai; bõrápolás és kozmetika a kamaszkorban; a kamaszkori mozgásszervrendszer; a helyes testtartás; mozgásszervi elváltozások; púposság, görnyedtség; energia, energiaváltozás; hely- és helyzetváltoztató mozgás.
Biológia és egészségtan 8.: A támasztó- és kötõszövetek. Izomszövet és hámszövet.
Háztartástan 3.: A család egészsége: ápolt külsõ, személyi higiénia. Napirend, hetirend.

Óra	Tananyag	Felépítés, mûködés	Fogalmak	Folyamatok,	A képességfejlesztés
		jellemzõi:		összefüggések	tevékenységei	eszközei
10. (8.)	A szervezet és a környezet határán	A bõr mérete, szerepe. A bõr rétegei: hám, irha, bõralja szöveti felépítése, alkotói, függelékei. A hám és az irha kapcsolódása. A bõr védõ, hõszabályozó, kiválasztó és érzékelõ funkciója.	sejt, szövet, szerv, szervrendszer	: hám sejtjeinek újraképzõdése, színváltozásai – a bõr hõszabályozása : A bõr szöveti felépítése – mûködése – hám-irha tapadási felületének nagysága – kapcsolódás Szerkezeti változás – mûködésváltozás, pl.: vérér átmérõje – hõleadás	A bõrt felépítõ szövetek jellemzõinek ismertetése, felépítésük és mûködésük összefüggéseinek bizonyítása. A bõr rétegeinek összehasonlítása. Felépítés – mûködés oksági összefüggéseinek magyarázata. Szövettani ismeretek alkalmazása. Kiegészítés, indoklás, felsorolás, rendszerezés.	: : :bõr hm. : mikroszkóp : hám – irha kapcsolata, szõrszál, szõrtüszõ :
11. (9.)	Veszélyben a bõr	Bõrbetegségek okai. Gyakori bõrelváltozások: bõrgombásodás, fejtetvesség, rühesség, szemölcs, mitesszer, pattanás, allergia megelõzésének lehetõségei, megjelenésüket jelzõ elváltozások. Orvoshoz fordulás szükségessége.	szerv, szervrendszer, gombák, ízeltlábú állatok	: Környezetszennyezés – egészségtelen életmód – bõrbetegségek gyarapodása Egészséges életmód, elõvigyázatosság – bõrbetegségek veszélyének csökkentése Idõbeni orvoshoz fordulás – gyorsabb gyógyulás	Bõrelváltozások megfigyelése. Oksági összefüggések felismerése, magyarázata. A megismert bõrbetegségeket jelzõ elváltozások ismertetése. Kiegészítés, felsorolás, felismerés.	: : :
12.	Test- és szépségápolás	Az arc, nyak, testhajlatok tisztántartása, ápolása. Kéz- és lábápolás szabályai. Hajmosás, hajápolás. Kozmetikai tanácsok tinédzsereknek.		: test-, és szépségápolás : Egészséges bõr – helyes testápolás Jó közérzet, biztonságérzet – gondozott, ápolt bõr Megfelelõ öltözet – egészséges bõr	Szövegértelmezés. Válogató és kritikai olvasás gyakorlása. Ábra- és képelemzés. Vélemények megvitatása, következtetés, bizonyítás, cáfolás.	:
13. (10.)	Az élõ váz	A mozgásszerv- rendszer szervei. Csontok alakja, nagysága. Csontkapcsolatok: összenövés, varrat, porcos kapcsolódás, ízület. A testtájak legfontosabb csontjai. Fej: arc, agykoponya. Nyak: csigolyák. Törzs: gerinc, mellcsont, bordák. Végtagok: függesztõ övek, felsõ, alsó végtag csontjai. Csontok változásai.	mozgás szövet, szerv, szervrendszer	: mozgás : Csontok testbeni helye, kapcsolódása – mozgásban betöltött szerepe Csontok építõanyagainak, szerkezetének változása – életvitel	Csontok alakjának, méretének megfigyelése, testtájak szerinti elkülönítése. Csontkapcsolódások összehasonlítása, ábrázolása. Felépítés – mûködés összefüggéseinek bizonyítása. Felismerés, megnevezés, példák gyûjtése.	: : : : 14 : csontváz csípõízület izomember :
14. (11.)	A csont és vázizom	A csont anyagai és tulajdonságai. A csöves és lapos csontok szerkezete. Inak helye, szerepe. A vázizom felépítése, mûködése. A feszítõ és hajlító izmok mûködése. Az izom energiaigénye. Izomláz. A mozgás szerepe (edzés) a mozgásszervek egészséges mûködésében.	szövet, szerv, izomláz	: feszítõ, hajlító izmok mûködése – izomláz – bemelegítés : Csontok felépítése, testbeni helye – mûködése Izmok mûködése – energiaigény – edzés Bemelegítés – izomláz Szervek terhelése –egészséges fejlõdése	Csontok szerkezetének megfigyelése, összehasonlítása. Oksági összefüggések magyarázata, példákkal való bizonyítása. Analizálás, szintetizálás, szabályalkotás a fogalom kialakítása során. Felismerés, megnevezés, összehasonlítás.	: : : csontcsiszolat :
15.	Megfigyelések, vizsgálódások: bõr, az ízület és a csont				Feladatértelmezés. Vizsgálódási sorrend betartása. Problémafel-ismerés, megoldás. A vizsgálódás tapasztalatainak értelmezése, következtetések megfogalmazása, rögzítése. Jegyzõkönyv készítése.	a megoldásra kiválasztott feladatok anyagai, eszközei :
16. (12.)	Mozgásszervi betegségek, sérülések	Mozgásszervi betegségek következményei. Tartáshibából eredõ elváltozások: gerincferdülés, görnyedtség. Egészséges testtartás. Bokasüllyedés, reumás láz, csípõficam. Ficam, rándulás, törés oka; megelõzése. Mely tünetek esetén kell orvoshoz fordulni?		: Egészségtelen testtartás – gerinctorzulások, fáradékonyság, nehéz légzés Mozgásszegény életmód – gyenge csontozat Elváltozások idõbeni észrevétele, – orvoshoz fordulás – gyorsabb gyógyulás	Mozgásszervi elváltozások, mechanikai hatások következményeinek felismerése. Ok-okozati összefüggések magyarázata. Felismerés, rendszerezés, összehasonlítás, kiegészítés.	: : csontváz :
17. (13.)	Amit a bõr és a mozgásszervek elsõsegélyérõl tudni kell	Elsõsegélynyújtás célja, feladata. Sebellátás alapjai. Elsõsegélynyújtás égés, forrázás, sav-, lúgmarás esetén. Ízületi és csontsérülési balesetek ellátásának alapismeretei. Mentõk értesítése.			Sebellátás gyakorlása. Rögzítés elemi gyakorlatainak elsajátítása. A mentõk értesítésének gyakorlása. Felismerés, rendszerezés, összehasonlítás, kiegészítés.	kötszerek, elsõsegély-nyújtási alapeszközök, anyagok :
18. 19. 20. (14.) (15.)	Az emberi test felépítése. A bõr és a mozgásszerv- rendszer	Az emberi testet felépítõ anyagok, sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek. Az emberi test szövettípusainak jellemzõi. A bõr felépítése, mûködése, betegségei. A mozgásszervrendszer és mûködése, gyakori elváltozásai. Elsõsegélynyújtás.		: Szövetek, szervek felépítése, testbeni helye – mûködése A szervezet egészsége – életmód – idõbeni orvoshoz fordulás – eredményesebb, gyorsabb gyógyulás Szervek használata (edzés) – egészséges fejlõdés	Szövetek, szervek felismerése, jellemzésük, összehasonlításuk. Oksági összefüggések magyarázata példákkal való bizonyítása. Felismerés, megnevezés, magyarázatkészítés, ábrázolás, rendszerezés, indoklás.	: :

A tanulók

	ismerjék a legfontosabb tápanyagokat, azok tulajdonságait és a szervezetben betöltött szerepüket,
	sajátítsák el az egészséges táplálkozás szokásait,
	tudják értelmezni és használni a különbözõ tápanyagtáblázatokat,
	ismerjék az anyag- és energiaforgalom lebonyolításában résztvevõ szervrendszerek felépítését és mûködését,
	lássák a szervrendszerek összehangolt – a szervezet mindenkori igényének megfelelõ – mûködésének fontosságát,
	értsék az építõ és lebontó folyamatok elválaszthatatlanságát, s arányaik meghatározó szerepét a szervezet állapotában,
	tudják példákkal bizonyítani a szerkezet-mûködés oksági összefüggéseit,