Ausztrália a világ legősibb kontinense, melyet már mintegy 40 000 évvel ezelőtt is benépesítették a bennszülöttek, azaz az Aboriginalok.
Ezt a hatalmas szigetországot, mely Indonéziától és Pápua Új-Guineától délre helyezkedik el, az angolok fedezték fel mintegy 200 évvel ezelőtt, fegyenctelepnek kezdték használni, majd az idők változásával a helyi település 18 milliós nemzetté nőtte ki magát.
Területének nagy része sík, kopár és rendkívül ritkán lakott.

A "leg"-ek földjén járunk, hiszen a legősibb, legcsodálatosabb, legegyedibb földdarab bolygónkon. Területének egyharmada a Ráktérítőtől északra, a trópusi éghajlati övben, kétharmada pedig attól délre, a mérsékelt éghajlati övben helyezkedik el. Nagyságát tekintve a Föld hatodik legnagyobb országa, azonban Ausztrália az egyetlen, amely egy egész kontinenst és a hozzátartozó szigeteket önállóan kormányoz.

Lakósainak száma igen csekély, mindössze 18 millió. A népesség nagy része a keleti, és a délkeleti partok mentén él. Ezeken a tengerparti területeken az éghajlati adottságok is különfélék. Messze északon nedves, párás, trópusi, a keleti és nyugati partvidéken meleg és mérsékelt, míg a déli partvidéken és Tasmániában hűvösebb az éghajlat. Ausztráliában a nyár meleg, helyenként forró, a tél pedig aránylag enyhe,
a havazást pedig nem nagyon ismerik.

Egyedülálló növény- és állatvilága gyakran ámulatba ejti az idelátogatót. Több nemzeti parkja van, amelyekben találunk esőerdőket, sivatagokat, hegyvidékeket és part menti dűnéket egyaránt. Még mindig a legváltozatosabb kontinensen vagyunk.

Hogy alakult ki az egyedi állat és növényvilága?
A kontinens elszigeteltségéből adódóan, a növény- és állatvilág a többi földrésztől teljesen elkülönülve fejlődött.

Gondwana őskontinenséből Ausztrália és Antarktisz együttesen vált le, majd sodródott déli irányba . Az elmúlt 45 millió év során az ausztrál kontinens az Egyenlítő irányába sodródott , melynek következtében éghajlata felmelegedett és szárazabb lett. Körülbelül 35 millió évvel ezelőtt a hűvös, nedves éghajlatú harmadidőszak sűrű erdőségeit az eukaliptuszfa kezdte felváltani. Ezen időre tehető tehát az első eukaliptusz-erdők megjelenése. Ezek a növények azonban a legkülönfélébb viszonyok mellett is képesek voltak az életben maradásra, így olyan élőhelyeket tudtak meghódítani, amelyeket más növényféleségek uraltak

Az ősi növények, és azok térhódítása még mindig fellelhető a természetben. A szűk és árnyékos völgyek déli lejtőin (Ausztráliában az északi oldal a napsütött !!! ), sok helyen megtalálható az antarktiszi időkből származó óriás méretű páfrány. A dél-keleti partvidék eukaliptusz erdőinek lombkorona alatti szintjét szintén ősi pálmafajták, a Cycadok alkotják.

Az elszigeteltségből adódóan, az oshonos állatfajok is teljesen eltérő fejlődést mutatnak a földrészen. Az őshonos erszényes emlősök kromoszómái különböznek a föld más részein élo emlősök örökítő-anyagától. Ezen állatok legjellemzőbb vonása, hogy kicsinyeiket erszényükben nevelik. Hasonlóan az eukaliptuszok térhódításához, az erszényesek is a legkülönfélébb élettereket népesítették be. Az első erszényes kenguru megjelenése feltehetően 15 millió évvel ezelőttre tehető. A kenguruk méretben és biológiai adaptációjukban is rendkívüli változatosságot mutatnak. Míg a trópusokon élo faja például fán él, addig legtöbb rokona a száraz bozótosokban ugrándozva érzi otthon magát. Az egyedi állatvilághoz tartozik még a kontinensen honos kacsacsorű emlős és a hangyász sün is, és a kontinens trópusi területein élő,
hatalmas méretű ragadozó is, a sósvízi krokodil .

Az idő haladtával, a világméretű felmelegedés következtében a gleccserek megolvadtak, az óceánok vízszintje pedig fokozatosan emelkedni kezdett. Amint a jelenlegi szintet elérte, Új Guineát és Tasmániát a szárazföldtől végleg elválasztotta. Az elöntött tengerparti síkságokat a korallok színes világa váltotta fel, kialakítva Queensland állam partjainál a Nagy-korallzátonyt.

Nemzeti parkjai

Az ausztrál nép óvja különleges természeti értékeit.
Ez tükröződik a kormányprogramjában is.

A globális légköri felmelegedésnek jelentős hatása van Ausztrália természeti környezetére, településeire, iparára, az ország infrastruktúrájára és gazdaságára. Az éghajlati változásoknak társadalmi és gazdasági hatásai is lehetnek, közvetve befolyásolva a turizmust, mezőgazdaságot, az infrastrukturális igényeket
és más emberi tevékenységet.

Ausztrália tudatában van a globális felmelegedés, valamint az egyre növekvő ózonlyuk adta feladatnak, és határozott lépéseket tesz az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának és azok hatásának csökkentésére mind az energiaipar, a közlekedés, a környezetgazdálkodás és az erdőgazdálkodás területén. A természeti környezetre leselkedő veszélyeket kivizsgálják, a természet értékeit védik, és helyreállítják a károkat. A környezetvédelmi programok finanszírozására és a nemzeti örökség védelmére létrehozták a Natural Heritage Trust alapítványt.

Az alapítvány célja, az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátásának visszaszorítása, a növényfelület csökkenésének megállítása, a földterületek rehabilitációja, míg egy másik nemzeti program az ausztrál embereket a termelodo hulladékmennyiség minimalizálására, az anyagok újrahasznosítására bátorítja

Az ausztrál nemzeti parkoknak is egyik fő feladatuk az ősi, Gondwanai kontinens idejéből fennmaradt növények védelme. Ezeket a területeket mára az Egyesült Nemzetek Szervezete a Világörökség
részeként tartja nyilván.

Ausztráliában 145 védett tengeri övezet van,
amelyek összterülete 38 millió hektár.

A Nagy-korallzátony 2 000 km hosszan, 35 millió hektárnyi területen terül el a kontinens észak-keleti partszakasza mentén. A korallzátony a Fraser-szigettől északra, egészen a York-foki-félsziget csücskéig húzódik. Számtalan élőlénynek nyújt otthont.

Míg a cetek egyik különleges fajtájának (Megaptera novaeangliae) fő szaporodási helye, addig egyes veszélyeztetett fajoknak, mint a tengeri tehénnek (Dugong dugon), illetve a zöld és a cserepes teknősöknek (Caretta caretta) táplálkozási helyet biztosít.

A Kakadu Nemzeti Park az északi részen, Darwintól 120 kilométerre keletre, 2 millió hektárnyi területen terül el. Amellett, hogy ez a természetvédelmi terület változatos élővilággal rendelkezik, a gazdag természeti erőforrásoknak köszönhetően már legalább 25 ezer évvel, de valószínuleg már 60 ezer évvel ezelőtt is emberek által lakott terület volt.

Nemcsak páratlan természeti értékeiért, hanem korai idők kulturális lelőhelyeiért is a világörökség részeként tartják számon.

Az Uluru-Kata Tjuta Nemzeti Park 132 566 hektáron terül el Ausztrália szívében. A park területe mai napig az őslakos Anangu törzs tulajdonát képezi. Számos nevezetes geológiai képződmény található itt, melyek legismertebbike, törzsi nevén az Uluru és a Kata Tjuta sziklái. Angol nevén az Ayers Rock, maga a szikla 342 méter magas, kerülete pedig 9,4 km.

Uluru egyben a világ legnagyobb monolitja, az aboriginal kultúrában számos hiedelem fűződik nevéhez. Uluru és környéke évezredek óta az ott élő bennszülött népek kultikus, kulturális és kereskedelmi központja.

Bár az éghajlat igen száraz, a hüllők rengeteg válfaja is kialakította itt élőhelyét. Itt őshonos a sivatagban oly gyakran előforduló
aprótermetű Gecho, vagy a nagyobb gyíkszeru Guana is.

Az államai

Az Ausztrál Államszövetség, a Federáció kormánya hat állam és két autonóm terület kormányával közösen irányítja az országot.

Queensland állam területe a York-foki-félsziget trópusi esőerdőitől a kontinens mérsékelt éghajlatú övezetéig terjed. Észak-keleti partvidékét a Nagy-korallzátony szegélyezi. Queensland fővárosa Brisbane. Három nemzetközi repülőtere fogadja az utasokat Brisbane, Cairns és Townsville városokban. A turisták egyik kedvelt paradicsoma, hiszen az év bármely szakában kellemes meleg az időjárás. Ahogy az ausztrálok is nevezik,
ez a Sunshine, azaz a Napfény állama.

New-South-Wales állam fővárosa Sydney, Ausztrália legnagyobb, legnépesebb városa, és egyben az első európaiak által alapított település. A 2000. évi olimpiai játékok színhelye, az ország gazdasági életének központja. Egy igazi nyüzsgő metropolisz, gyönyörű tengerpartokkal.

Sydney kikötőjének hídja, a Harbour Bridge és az Opera, az ország nemzeti jelképei, repülőtere pedig az ország legnagyobb nemzetközi légikikötője,
de ennek ellenére, mégsem lett az ország fővárosa!

1911-ben ezen állam területén jelölték ki az ausztrál szövetségi fővárosának, Canberrának a helyét az Australian Capital Territory, avagy a Fővárosi Területet, véget vetve a rivális városok,
Sydney és Melbourne versengésének.

A parlament, a nemzeti könyvtár, a képtár, a legfelsőbb bíróság
épülete és a háborús emlékmű sok látogatót vonz ide is.

A hat szárazföldi állam közül Victoria a legkisebb, ugyanakkor a második legnagyobb lélekszámú állam, illetve a legsűrűbben lakott terület. Főovárosában, Melbourne-ben, Ausztrália második legnagyobb városában rendezték az 1956-os Olimpiát. A város híres lakóinak sport iránti szeretetéről. Minden év novemberében itt rendezik meg
Ausztrália legnagyobb lóversenyét, a Melbourne Cup-ot,
valamint nyár végén a rangos teniszbajnokságot.

A kontinenstől Tasmániát és a környező szigeteket a Bass-szoros
választja el. Tasmania fővárosa Hobart, amely az évente megrendezett
Sydney-Hobart jacht- verseny végállomása.

South Australiát egy magánvállalkozás alapította, ahova telepesek és nem elítéltek telepedtek le. Az Adelaide Fesztivál, amelyet kétévente rendeznek az állam fővárosában, ismert nemzetközi kulturális esemény.

Western Australia területe körülbelül akkora, mint Nyugat-Európáé, ám lakosainak száma meg sem közelíti Nyugat Európa lélekszámát. Az állam csupán két millió lakosának több, mint 70%-a a fovárosban, Perthben él. Perth a nyugati part ékszerdoboza. A rendezett és tiszta város
sok európai turista kedvelt nyaralóhelye.

A Northern Territory nagyobb, mint Franciaország, területének körülbelül kétszerese, ennek ellenére csak 200 000-en lakják. Fővárosa Darwin, belső területének központja pedig Alice Springs. Elsősorban természeti értékei miatt látogatott turistahelyek, itt található az Ayers Rock
és a Kakadu Nemzeti Park is.

 A valaha is mért legmagasabb hőmérsékletet, +53°C-ot, a szárazföld észak-keleti részén, Clonncurryben mérték 1889-ben. Viszont Új-Dél-Wales nyugati része az a terület, ahol
a leggyakoribb az +50°C fok feletti hőmérséklet.

Ha Ausztráliát a legmelegebb kontinensek között tartjuk számon, azért had jegyezzük meg, hogy leghidegebb helye a Kosciusko-hegyhez közeli hómezőkön a Charlotte-hágónál található,
ahol 1994-ben rekord -23°C-ot jegyeztek fel!