A miskolci tornádó bebizonyítása!

A tornádókról általában

A tornádó szemmel jól megkülönböztethető zivatarfelhőhöz kapcsolódó széltölcsér, amely több száz km/órás sebességgel forog saját tengelye körül. A tornádó kialakulásának több feltétele van: 1. Egy rendkívül intenzív zivatarfelhő, amelyben a belső feláramlások (konvekció) huzamos ideig - több órán át - fennálnak. 2. A zivatarfelhő légköri környezete nem mozog túl gyorsan: A zivatarfelhő egészének mozgása ritkán haladja meg a 30 km/óra sebességet, vagy egyes esetekben állózivatar. Gyorsan haladó hidegfront-betöréskor azért sem jönnek létre tornádók, mert a zivatarfelhő egyes részei gyorsabb mozgásuknál fogva megszüntetik a stabil és intenzív konvektív mozgásokat. 3. Labilis légköri rétegzettség, amelyben a légrétegek közt nemcsak hőmérsékleti és páratartalombeli jelentős különbségek vannak, hanem a rétegek áramlási iránya a magassággal párhuzamosan változik (egyenletes nyírás). 4. Megfelelő terepviszonyok (Alföldek, speciális helyzetű völgyek) A tornádó, mint időjárási jelenség Makroszinoptikus szempontból a tornádók olyan speciális légköri helyzet indikátorai, amelyben különböző, igen nagy energiájú légtömegek vízszintes elrendezésben kerülnek egymás mellé. (A gyorsan mozgó, nagy energiájú hidegfrontok egymás mellett vertikálisan elhelyezkedő légtömegeket választanak el, ezért sem jellemzi őket a tornádó.) Ehhez viszont hely kell - ezért tudnak az igazán nagy tornádók csak nagy kiterjedésű, nyitott síkságokon, alföldeken létrejönni. Erre a legjobb példa a Great Plains (USA). Ilyen szinoptikus helyzetben a légkör rendkívül instabillá válhat, és a kialakuló óriás zivatarok magassága megközelítheti, és meg is haladhatja a 10 000 métert. (Egy ehhez hasonló zivatarfelhő (Kiskőrös - 100 mm eső) üllője borította be például 2003 június 9-én a Duna-Tisza közét.) Egy ekkora zivatarfelhőben keletkező konvekciós sáv több kilométer hosszan nyúlik el függőlegesen. Viszont éppen a szélnyírás hatására ez a sáv saját tengelye körül elcsavarodhat, amelynek eredménye, hogy spirális alakzatot vesz fel. Ettől még önmagában azonban nem alakulna ki a föld felszínéig érő tornádó. Ahhoz szükséges az is, hogy a zivatarfelhő felett elhelyezkedő magasléköri futóáramlatok szívó energiája, vagy vákuumenergiája levegőhiányt idézzen elő a zivatar felett. Ekkor az áramlástani szabályoknak megfelelően a spirálisan feláramló zivatarcella egyfajta 'csőként' kezd viselkedni, és a magaslékörben jelenlévő vákuumenergiát közvetíti a föld felszínére. A Felhő tetejében megjelenő vákuum tehát elkezdi szívni a zivatarcella feláramlási mezejét. Ez a szívóerő - a megfigyelő szempontjából - akkor lép át egy kritikus értéket, amikor mehaladja a konvektív mozgás sebességét. Ekkor ugyanis a feláramlás már nem tud kellő mennyiségű levegőt szállítani a zivatar tetejébe, és a levegőhiány hatására a konvekciós sávban egyre alacsonyabb légnyomás kezd uralkodni.A lokális levegőhiányt egyre lejjebb húzódhat, egészen a Zivatarfelhő alapjáig, ahol ekkor egy igen alacsony légnyomású tér keletkezik. Mivel ezt a teret magasabb légnyomású tér veszi körül, a levegő a Coriolis-erő szabálya szerint spirálisan megindul ezen tér felé, elkezd rotálni a felhőalap. Ez igen látványos jelenség. Ha a vákuum nem gyengül, akkor megjelenhet és a föld felszínét is elérheti a tölcsér. Bármilyen furcsa tehát, a tornádó tölcsére egy igen érdekes légnyomási anomália szüleménye. Egy olyan anomáliáé, amely annak az eredménye, hogy a magaslégkör vákuumenergiája - sajátos légköri viszonyok közreműködésével - közvetítődik a föld felszínére. Tornádók kísérőjelenségei A tornádók közelében szinte biztosra vehető, hogy a rendkívül intenzív konvekció hatására heves jégeső esik a csapadékzónában, sőt az sem ritka, hogy lokálisan kizárólag jég esik. Mivel egy ilyen zivatar konvekciós cellája igen sokáig cirkuláltatja a csapadékszemeket a zivatarban, extrém méretű jégdarabok képződhetnek. A légkör nagyfokú instabilitása miatt az egész jelenséget rendkívül erős elektromos tevékenység kíséri. Másodlagos hatásnak számít az antropogén eredetű törmelékek, tereptárgyak mechanikai hatása, hiszen ezek a tárgyak a tornádóban felgyorsulva valóságos lövedékké változnak. Tornádók Magyarországon Bár Magyarország nem rendelkezik olyan kiterjedt síksággal, mint Észak-Amerika, az Alföldön sem példátlan jelenség a tornádó. A hazai esetek többségében azonban gyéren lakott, vagy mezőgazdasági területeken fordul elő, így kisebb figyelmet kap. A legfrissebb felmérések szerint azonban évente átlagosan 6-8 olyan tornádóesemény fordul elő hazánkban, amely már a tornádókra jellemző pusztítást, és nyomot hagy. 2002 június 9-én Dél-Pesten este 8 óra tájában tornádó alakult ki - bár mindössze 8 percig pusztított, a károk jelentősek voltak.Ezen a radarképen is jól látható a tornádóhoz kapcsolódó jellegzetes csapadékecho. Egy évvel később 2003 június 9-én egy hasonlóan robosztus óriászivatar alakult ki a Kiskunságban. Bár tornádóról nem érkezett jelentés, Kiskunhalas térségében 100 mm csapadékot észleltek, s a beszámolók szerint majd egy óra hosszat csak jég esett. Hozzászólásokból: Hurrukántól azért nem kell tartani egy ideig, az csak trópusokon alakul ki, és inkább csak a kontinensek keleti oldalát érintik a szélirányok miatt.Ráadásul azt mondják a golfáramlat megszünésével Európa lehülni fog, nem pedig a trópusokhoz lesz hasonl. Sajnos,ami volt ma Miskolcon az tényleg egy tornádókezdemény volt.De csak kezdemény! A tornádó ugyanis olyan mezoméretű, rendkívüli intenzitású légörvény, amelyben a felhőből kiinduló forgószél tölcsére eléri a földfelszínt, s legalább 10 méteres sávban pusztít.Kiialakulására fülledt, meleg időjárású napokon lehet számítani, amikor a nagyon meleg légtömeg helyébe hidegebb érkezik.Ez nem érte el a földfelszínt nagy szerencsékre.Mert ha ez megtörtént volna,akkor a pusztítás sokkal nagyobb károkat okozott volna.Ritkán látni ilyet a Bükk lábánál.ugyanis ez főleg sík vidékeken alakul ki,és nem ilyen magas hőmérsékletnél. Erőssége a Fujita skálán F0 (a leggyengébb fokozat - szerencsénkre) Akik abban a szűk sávban laknak ahol megbontotta a tetőket biztos nem kételkednek. De fölösleges ennyit magyarázkodni: mert definíció szerint, ha a tuba földet ér és ott nyomot hagy akkor tornádóról beszélünk. (EZT FÉNYKÉPEK BIZONYÍTJÁK!) Sajnálom (főleg, ha szakember írja), hogy ebből többen viccet csinálnak. Amerikai példák azért rosszak, mert ott sokkal gyakoribbak a jóval erősebb (F3-F5) tornádók. Itt ilyen soha ne legyen! A Mezoméret, a 10 m széles, és kb 100 m hosszú sávban való "takarítás" is megvolt!! Háromszor ért "földet". 1. a Nádasrét telep Miskolc felöli oldalán, 2. Martin Kertváros peremén, majd onnan 500 m-rel odébb egy tanyán(a 100 m hosszúság itt teljesült). Ott volt a legerősebb. Az Atlanti-óceán északi medencéjében megfigyelhető hurrikánok egytől egyig az afrikai partok felől érkeznek a Karib-tenger és a Mexikói-öböl térségébe. Az autóversenyről ismert szenegáli kikötőváros, Dakar partjaitól néhány száz kilométerre találjuk a Zöld-foki-szigeteket. A forró trópusi napsütés hatására felmelegedő tengerfelszín fölött sokfelé keletkeznek hatalmas tornyos gomolyfelhők, és napi program a kiadós felhőszakadás. Augusztus közepe és október közepe között viszont különleges helyzet áll elő. Az északi és a déli félteke légtömegét elválasztó trópusi összeáramlási zóna (angol rövidítéssel: ITCZ), vagyis az északkeleti és a délkeleti passzátszél közötti választófelület az északi szélesség 10. és 20. foka között húzódik. Thor Bergeron svéd meteorológus már 1949-ben leírta, hogy a választófelület mentén keletkező tornyos gomolyfelhők a passzátszelektől perdületet kapnak, és felhőkarokba, majd felhőörvényekbe rendeződnek. Kedvező (számunkra persze kedvezőtlen) esetben a felhőrendszerbe újabb és újabb nagy mennyiségű, meleg, nedves légtömeg áramlik be.Eric Palmén finn meteorológus 1948-ban kimutatta, hogy erre akkor van a legnagyobb esély, amikor a tengerfelszín hőmérséklete nagyobb 27 Celsius-fok-nál. A felhőképződéskor, vagyis amikor a vízpára kicsapódik, felszabadul a vízgőzben elraktározott párolgáshő, az úgynevezett latens hő, ami tovább növeli a rendszer energiakészletét, s tovább gyorsul a forgás. Ezzel egyidőben a középpontban egyre intenzívebbé váló feláramlás miatt megindul a légnyomás csökkenése, értéke meghaladja az 1,75 hPa-t óránként. Gyors nyomáscsökkenés esetén trópusi nyomási depresszió jön létre, amelyben a forgás sebessége megközelíti a 60 kilométer/órás értéket. Ha továbbra is van nedvesség-utánpótlás, akkor az örvénylés tovább gyorsul, 60 kilométer/órásnál nagyobb forgási sebesség esetén trópusi viharról beszélünk. A felhőörvény közben a keleties passzátszelekkel távolodik Afrikától, és félelmetes búgócsigaként pörögve napról napra jobban megközelíti Amerika partjait. A hurrikán bölcsője és éltetője a meleg tengerfelszín. A szárazföld fölé érve fokozatosan megszűnik a nedvesség- és ezzel együtt az energia-utánpótlás. Ehhez hozzájárul a folyamatos, felhőszakadás-szerű esőzéssel járó, valamint az érdes felszínen elszenvedett súrlódás miatti energiaveszteség, ezért a légörvény fokozatosan veszít erejéből. E folyamat viszont napokig is eltarthat. Eközben a ciklon súlyos károkat okoz egy több száz kilométer széles sávban, ahol a tomboló szél mindent letarol, a szakadatlan esőzés mindent eláraszt. Még a Dél-Carolinától több mint 1000 kilométerre fekvő New Yorkban is rendkívüli intézkedéseket kellett bevezetni. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa – eddig példátlan módon – megszakította ülését, és tanácskozási szünetet rendelt el. Zárva maradtak a közhivatalok és az iskolák.a nedvességtartalmától és gyilkos energiájától fokozatosan megszabaduló hurrikánban növekedni kezd a középponti légnyomás, s ismét trópusi viharrá, majd trópusi nyomási depresszióvá szelídülve fejezi be életét. Egyes hurrikánok igen kalandosan nyújtják meg életciklusukat. Az 50. szélességi körtől északra ismét átkelnek az óceánon – ezúttal nyugatról kelet felé haladva. Elérve a mérsékelt övi ciklonok Grönlandtól keletre fekvő keletkezési térségét, nedvességtartalmukkal és mozgási energiájuk maradékával hozzájárulnak egy „szelíd” mérsékelt övi ciklon keletkezéséhez. Mivel mindkét esetben szélörvényről van szó, sokan összetévesztik a hurrikánt a tornádóval. Főleg azok, akik az érintett térségtől távol figyelik a természeti csapásokról szóló híreket. Igaz, hogy örvény mind a kettő, de egészen más jellegűek. Tornádó csak szárazföld fölött képződik, egyetlen hatalmas gomolyfelhő tartozik hozzá, mérete legfeljebb 1-2 kilométer, élettartama csak ritkán hosszabb fél óránál, és a csapadéktevékenység is sokkal ritkább és kevésbé intenzív, mint a hurrikánban. Egyvalamiben viszont nagyon hasonlítanak: a tomboló, őrjöngő szél erejében. Ennek következtében a pusztítás is hasonló lehet, bár ez a tornádó esetén hasonlíthatatlanul kisebb területre terjed ki. Előrejelezhetőségük is különböző. Egy tornádó keletkezése legföljebb percekkel korábban sejthető, csak a tornádóveszélyes helyzetek, időszakok jelezhetők előre napokkal hamarabb. A hurrikán születését viszont több nappal megelőzi a nyomási depresszió az óceán keleti felében, így az előrejelzés is könnyebb, bár a vonulási út és a partot érés helyének megadása nagyon sok bizonytalanságot rejt magában.Érdekes megfigyelésekről érkeztek beszámolók az utóbbi évek hurrikánjainak partot érése után. A partközeli gomolyfelhők közül egyesek igen intenzíven kezdtek fejlődni, és a hurrikán közelségének köszönhetően – egyelőre tisztázatlan körülmények között – tornádótölcsérek jöttek létre. A két jelenségkör ezen az egy ponton kapcsolódik egymáshoz.Ismét hangsúlyozzuk, hogy a mi tornádóink – bár pusztításuk, ha kis területen is, de vetekszik a hurrikánéval –, semmiféle kapcsolatban sincsenek a hurrikánokkal, tájfunokkal vagy egyéb trópusi ciklonokkal. Ezekben mindig nagy hőmérséklet-különbség van a meleg tengerfelszín és a fölötte áramló levegő között. A mérsékelt szélességeken viszont sosem lesz ekkora területen 27 celsius-foknál melegebb a tengerfelszín hőmérséklete, ami elindíthatná egy hurrikán keletkezését. Floyd és társai tehát messze elkerülik földrészünket. Egy-két barátommal a nyomok után kutatva elmentünk Martintelepre. A nyomok, és a kísérő jelenségek egyértelműen alátámasztják, hogy a tölcsér földet ért. Ekkor ugyanis hirtelen és drasztikus mértékben lecsökken a légnyomás. A fő károkat ez okozza. A „lekapkodott” tetőcserepek, és a szívóhatás miatt bedőlő tűzfal, valamint a sávszerű pusztítási útvonal megdönthetetlen bizonyítékok.De a legnagyobb pusztítást a Balaton utca végéről egy rövid murvás úton elérhető tanyán tapasztaltuk. A tölcsér a tulajdonos elmondása szerint éppen a tanya előtt ért földet, melyet a napraforgó mezőn lévő nyomok is alátámasztanak. Egy több mázsás acél bódét 10 méterrel „odébb rakott” a szél. Egy kutyaól egyszerűen eltűnt! Valószínűleg több száz méterrel odébb rakta le a tornádó. Fák dőltek jobbra, balra, mely egy „szokásos” szélvihar esetén nem lehetséges, hiszen ilyenkor csak egy irányba dől minden. A gazdasági épületek tetejéről a palákat „lekapkodta”. De a leginkább perdöntő bizonyíték az,hogy egy láda OSB oldallapján egy colos deszkát „fúrt keresztül” a szél. Ilyet eddig kizárólag amerikai dokumentumfilmeken láttam és csak és kizárólag a tornádó tudja „kivitelezni”.Ezen jelenségek miatt is életveszélyes egy ilyen légörvénybe belekerülni, mert a levegőben szálló törmelék, fadarabok szinte puskagolyószerűen tudnának egy embert vagy állatot keresztül „fúrni”. Szerencsére a tulajdonos, amikor észlelte a földet érő tölcsért, még időben be tudott menekülni a viszonylag épen maradt istállóba. ambuc Miskolc - Thököly út 14:44:22 28,0 °C Besötétedett! Nagyon durva zivatar közelít!josykukaca Miskolc- Magashegy 14:47:44 Északról megindult, de imbolyog. Igen agresszív lesz, síkon is erősödik, jeget várok. bsanyi Radostyán 14:49:20 23,0 °C Csendesedett, ÉNY-ról világosodik. Mindenhol víz. Idáig 38 mm esett ebből a második adagból, de még esik.Dom Miskolc - Győri kapu vége 14:56:35 Emberek, tornádót láttam, nem tudom hogy leért-e a földig, de láttam, Miskolctól DK felé. x-women Varbó - Fónagyság (Bükki Nemzeti Park) 14:59:13 Húúúúúúúú srácok ne tudjátok meg mi volt itt az elmúlt 30 percben. A fotókat este felrakom akkor majd talán elhiszitek, olyan érzés volt mikor kiléptem a lakásból, mintha egy mélyhűtőbe léptem volna ki. Borsószem, majd dió nagyságú jég záporozott nem akármilyen mennyiségben. Hát ez már rettentően szörnyű volt. A műanyag tetőket szétverte, és még kitudja milyen károk keletkeztek. És még ez nem ért véget, jön a következő. Gambuc Miskolc - Thököly út 15:00:22 ! terep Miskolc - Avas 15:05:45 29,0 °C Én is láttam a tölcsért, Szirmáig elment és utána eltünt.josykukaca Miskolc- magashegy 15:09:49 Mályiak, nyékiek, nagy jég, martintelep szirma szétverve és erösödikfool* Mihályi (Győr-M.-S.) 15:10:06 GRATULÁLOK azoknak akik észlelték és látták a tornádót.életem legszebb pillanata lenne amikor látnék egyet.:DE nem fogok!mert itt semmi nem történik soha!Képeket tegyetek FEL!köszi Póni Miskolc - Majláth 15:17:06 20,0 °C Elért az újabb tömb csapadéka! Gambuc Miskolc - Thököly út Tényleg volt (van) káresemény? Mert a képek alapján nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy „csak” tuba, vagy tornádó volt-e a jelenség. josykukaca Miskolc- magashegy 15:42:49 2. hullám, de már gyengébb, de intenziv ez is. Panorámából láttam a dögöt, kis tubát láttam. Földtől jó 500 méterre lehetett, mikor a földről is megindult alulról is, majd egy pillanatra összeért és meggyengült, utána újra erőt vett, de rá 15 mp-re a tetejétől szétesett