NAGYVADAK AZ ERDŐBEN
Erdeink lombsátrának védelmében kevés nagyvad él.
A nappalt többnyire rejtekhelyükön töltik, így nagy
élmény, ha mégis megpillanthatjuk őket.
AZ ERDŐ „KORONÁS KIRÁLYA”
Méltán nevezik így a gímszarvast. A karcsú, szép
Tartású állat testhossza a hímeknél 2 m, testtömege
150-270 kg. Rövid, testhez simuló szőrzete nyáron
vörösesbarna, télen szürkésbarna. A farok alatt
világos szőrfolt, a „tükör” található. A bikák fejét
agancs díszíti, mely a homlokcsont nyúlványán a
rózsatőn ül. A tömör csontú agancsszár alakja és
ágainak száma az állat korától és táplálkozási viszo-
nyaitól függ. Az agancs minden tavasszal lehull, és
újabb ággal gyarapodva július végére ki nő. A fejlődő
agancsot vérerekkel dúsan behálózott, érzékeny bőr Az őz közeli rokona a gímszarvasnak.
fedi. Ilyenkor az állat kerüli a sűrűséget.
a gímszarvas mozgása szép és méltóságteljes. Vé-
kony, izmos, páros ujjú patás lábaival öleseket ugrik,
fejét hátra hajtva vágtat., s ha kell, még úszik is. Nagyon
éber, éles hallású, kitűnő szaglású állat.
Nappal az erdő mélyén rejtőzik, s csak este indul táplálék
után. Szinte egész éjjel legel, majd egész éjjel kérődzik.
Szívesen fogyaszt friss füvet, levelet, gombát és külön-
böző szántóföldi növényeket. Ősszel és télen magvakkal,
fák kérgeivel és rügyeivel is beéri.
A gímszarvasok szeptemberben-októberben párzanak.
Ez a szarvasbőgés ideje. A szarvastehén nyár elején
Hozza világra egy vagy két borját. Az újszülöttek
fejlettek, és mindenhova követik anyjukat |