NAGYVADAK AZ ERDŐBEN

Erdeink lombsátrának védelmében kevés nagyvad él.

A nappalt többnyire rejtekhelyükön töltik, így nagy

élmény, ha mégis megpillanthatjuk őket.

AZ ERDŐ „KORONÁS KIRÁLYA”

Méltán nevezik így a gímszarvast. A karcsú, szép

Tartású állat testhossza a hímeknél 2 m, testtömege

150-270 kg. Rövid, testhez simuló szőrzete nyáron

vörösesbarna, télen szürkésbarna. A farok alatt

világos szőrfolt, a „tükör” található. A bikák fejét

agancs díszíti, mely a homlokcsont nyúlványán a

rózsatőn ül. A tömör csontú agancsszár alakja és

ágainak száma az állat korától és táplálkozási viszo-

nyaitól függ. Az agancs minden tavasszal lehull, és

újabb ággal gyarapodva július végére ki nő. A fejlődő

agancsot vérerekkel dúsan behálózott, érzékeny bőr                                    Az őz  közeli rokona a gímszarvasnak.

fedi. Ilyenkor az állat kerüli a sűrűséget.

a gímszarvas mozgása szép és méltóságteljes. Vé-

kony, izmos, páros ujjú patás lábaival öleseket ugrik,

fejét hátra hajtva vágtat., s ha kell, még úszik is. Nagyon

éber, éles hallású, kitűnő szaglású állat.

Nappal az erdő mélyén rejtőzik, s csak este indul táplálék

után. Szinte egész éjjel legel, majd egész éjjel kérődzik.

Szívesen fogyaszt friss füvet, levelet, gombát és külön-

böző szántóföldi növényeket. Ősszel és télen magvakkal,

fák kérgeivel és rügyeivel is beéri.

A gímszarvasok szeptemberben-októberben párzanak.

Ez a szarvasbőgés ideje. A szarvastehén nyár elején

Hozza világra egy vagy két borját. Az újszülöttek

_{fejlettek, és mindenhova követik anyjukat}