Állati sejt

Sejt:  (eukocita) növényi, állati szervezet legkisebb egysége, amely önálló életjelenséget mutat

Sejtmag: (nukleusz, karion)    ­ prokariótasejt maganyaga a sejt plazmaállományában van

                                                         ­ eukarótasejtet maghártya veszi körül

                      a sejtmag DNS-és fehérjeanyagai kromoszómafonalakat alkotnak

                      kromoszómafonalak összesége a kromatinállomány

                      hisztonok: a molekula végein kitűnő bázikus proteinek

                      magnedv: (kariolimfa) homogén állomány, enzimeket tart.

                      magvacska: RNS

                      sejtmaghártya: a citoplazmától választja el a sejtmagot

                                                  kettős membrán, a külsőn riboszómák vannak;

                                                  maghártya külső lemeze kapcsolatban van az endoplazmatikus

                                                  hálózattal

                      magplazma: eukarióták információs központja

Sejtplazma/citoplazma:  sejthártya és sejtmag közti teret tölti ki, létfontosságú biokémiai

                                                         reakciók helye

                                                         sejt alapálomány, anyaga magas viztartalmú, félfolyékony állapotú,             háromfázisú diszperzrendszer:                                                          · hig, vizes oldat; ionok, kis molekulájú

                                                                                                                     anyagok vannak benne

                                                                                                                 · lipideket tartalmaz

                                                                                                                 · nagymolekulájú, kolloidálisan oldott

                                                                                                                     szerves anyagok, amelyek gél és szol

                                                                                                                     állapotban is előfordulnak

                                               ­ a fehérjemolekulák egy része hálózatos szerkezetet alkot

                                               ­ más fehérjemolekulák foszfatidmolekulákhoz kapcsolódva belső 

                                               hártyákatÜ membránrendszereket hoznak létre

Membránok: határhártya, amely kettős lipidrétegből áll; lipidek: foszfatidok

                         þ Sejthártya:     sejtet határoló hártyarendszer, sejten belüli teret elválasztja

                                                      foszfatid molekulából álló kettős réteg

                                                      biztosítja az anyagforgalmat a külső és belső környezet között

                         þ Endoplazmatikus membrán:      (plazmán belüli membránrendszer) egész sejtplazmát

                                                                                     kitölti

                                                                                     típusa: endoplazmatikus retikulum, amelynek felszínén

                                                                                     riboszómák vannak, amely a fehérjék szintézisének

                                                                                     helye

                         þ Golgi-hálózat:      sejten belüli membránrendszer, sejtből kiürítendő anyagokat

                                                            átcsomagolja, töményíti, válogatja, a megfelelő helyre irányítja

                                                            itt történik az ER által termelt fehérjék és más vegyületek  sejtből

                                                            történő kiválasztása

                         þ Lizoszómák: olyan membránnal határolt hólyagocska, amelyik belül üreges

                                                         lebontó enzimeket tart.

                                                         autofág, heterofág

Mitokondrium:   energiatermelő

                                      (kandrioszómák) ATP szintézis, kettős membránból áll: külső, belső

                                      belső membránjai: kriszták, közöttük lévő folyadék: mátrix-citromsavciklus

                                      enzimjeit tart.

                                      itt játszódik le a citromavciklus - plazmaállományban és a terminális oxidáció

Sejtközpont:   sejtszervecske, két centriolumból áll

                                belső mozgásokat, mozgásszerveket, osztódást irányítja

Vírusok

Felfedezése Ivanovszkij orosz biológus nevéhez fűződik. A vírus szó mérget jelent.

Nem illeszthetők be az élővilág fejlődéstani rendszerébe. Felépítésükre nem jellemző a sejtes szereveződés, élő és élettelen tulajdonságokkal nem rendelkeznek. Méretük nanométeres, szimmetrikus, kristályos felépítésűek. Önmagukban nem mutatnak életjelenségeket, önálló mozgásra nem képesek. Élő anyagként csak gazdaszervezetben viselkednek. RNS – ből vagy DNS – ből állnak, amit fehérjeburok vesz körül. A gazdaszervezetbe nukleinsavukat bejuttatva arra kényszerítik a sejtet, hogy a vírusra jellemző fehérjéket építse fel. Olyan fertőzőképes genetikai információk, amelyek az evolúció során a sejtekből kiszakadtak és bizonyos önállóságra tettek szert. Létezésük magasabb szerveződésű sejtek létezését bizonyítja.

Három csoportja: helikális vírusok – dohánymozaik – vírus

                                kubikális, köbös vírus – influenza

                                binális vírus – bakterifágok

A bakteriofágok a baktériumokat megtámadó vírusok.  Ezek rátapadnak a baktérium külső falára és DNS – üket bejuttatják. A DNS a bakteriofág fehérjéire vonatkozó információ alapján kezdi meg a szintézist, a baktérium anyagait felhasználva. A keletkezett bakterifágok kiszakadnak az elpusztult baktériumból.

Száj – és körömfájást okozó vírus, sertés – baromfipestis.

Járványos gyermekbénulás, agyvelőgyulladás, hepatitis, AIDS.

Prokarióták

Legősibb sejtes szerveződés. Nincs körülhatárolt sejtmag.

Baktériumok törzse

Maganyaga a DNS, ezt sejtplazma, sejtmembrán, sejtfal határolja. Ostor segítségével helyváltoztató mozgást végeznek.

Alakjai:  gömb – coccus; kettesével, négyesével, fonálszerűen, fürt formában helyezkednek el.

                pálcika – bacilus

                spirális – spirillum

                görbült – vibrio

Osztódással és hasadással szaporodnak. Életmódjuk: heterotróf baktériumok kész szerves anyagot vesznek fel, a szabadban élnek – cellulózbontó, rodthasztó baktériumok; szervezetben élnek – tüdőbaj, vérhas, szifilisz kórokozói. Autotróf baktériumok szervetlen anyagokból táplálkoznak. Kemoszintetizálók: nitrifikáló baktériumok.

Gram – pozitív baktériumok esetén a festékanyag – etanol a sejtfalhoz kötődik. Gram – negtaiv baktériumoknál lemosható a festék.

Kékmoszatok törzse

Algák. Sejtplazmájuk a fényenergia megkötésére színanyagot tartalmaz: kék, sárga, narancs. Első fotoszintetizálók voltak. Osztódással szaporodnak, magányosan élnek vagy sejttársulásokat alkotnak.

Oscillatoria – fajok, Chlorococcus – fajok.

Eukarióták

Megjelenik a sejthártyával borított sejtmag, benne kialakul a sejtmagvacska. Ez jobb genetikai változékonyságot eredményez és igy jobban, tudnak alkalmazkodni. Megjelenik a belső membránrendszer. Ősi heterotróf egysejtű eukarióták és autotróf prokariótákból jöttek létre.

Egysejtű eukarióták

Ostoros moszatok törzse

Sejtfaluk nincs, bőrke erősíti sejthártyájukat. Mixotróf szervezetek: autotróf és heterotróf életmódot folytatnak: szintestjeik és sejtszájuk, garatjuk van. Fényben fotoszintetizálnak, fény hiányában állati jellegű táplálkozást folytatnak. Szemfoltjuk fényingereket érzékel, ostorukkal mozognak, kiválasztószerve a lüktetőöregecske. Kettéosztódással szaporodnak.

Édesvizekben élnek, a vizek öntisztulásában van szerepük.

Eugléna – fajok: zöldszemes ostoros; Pachus – fajok.

Barázdásmoszatok törzse

Olyan ősi ostorosmoszatokból származnak, amelyek megőrzik a kékmoszatokat védő cellulóztokot – sejtfal.  A sejtfal barázdás. Két eltérő hosszúságú ostoruk van, a színanyagok arányától függ a színük. kettéosztódással szaporodnak.

Fecskemoszat.

Egyfélemagvúak törzse – plasmodroma

Egy vagy több sejtmagjuk van. Szintestük nincs, állati módon táplálkoznak, állandó alakjukat bőrke biztosítja. Ostorokkal mozognak.

Álomkórostoros

Gyökérlábúak osztálya – rhizopoda

Nincs bőrkéjük, állábakkal mozognak – ideiglenes plazmanyúlvány, emésztő és lüktető üregecskéjük van. Endocitózissal táplálkoznak. Ivartalanul szaporodnak – osztódás.

Óriásamőba, vérhasamőba.

Napállatkák, sugárállatkák, spórások.

Kétfélemagvúak törzse – chiliophora

Két sejtmagjuk van: kisebbik a szaporodást irányítja, nagyobbik az önfenntartást. Kültakaró a sejthártya, csillókkal: rövid, állandósult plazmanyúlványok, a mozgást a csillók tövében lévő alapi testecskék irányítják – mozognak. Heterotróf táplálkozás: sejtszáj, sejtgarat, emésztő üregecske: savas, lúgos kémhatás, sejtalrés. Diffúzióval lélegeznek, az anyagszállítás plazmaáramlással történik.

Ivartalanul osztódással és ivarosan: átmeneti egyesüléssel – konjugáció szaporodnak. Kémiai, mechanikai, hő és fényingereket érzékelnek. Szennyvizek tisztítása.

Csillósok osztálya – ciliata

Papucsállatka, harangállatka.

Szívókások osztálya

Papucsállatkákat támadnak meg.

Prokarióták

Egysejtű eukarióták

                                                  Állatok       Gombák               Zuzmók         Növények

Eukarióta többsejtű állatok

Az evolúció harmadik fejlődési iránya az állatvilág kialakulását eredményezte. Őseik a heterotróf egysejtűek voltak. Az állatvilág a sejthalmazos és álszövetes szerveződési formán keresztül jutott el a szövetes állatok kialakulásáig.

A megtermékenyített petesejt a zigóta osztódás során jutott el a sejthalmaz állapotig, majd a sejtek a sejtek elhelyezkedése szedercsira állapotot eredményezett.

A szedercsira hólyagcsirává alakult, amelyből kialakult a bélcsira. A bélcsira két rétegből áll: külső az ektoderma, belső az endoderma. A betüremkedett bélcsira az ősbélüreg.

A ma élő állatok közül a szedercsira – állapot a szedercsiraszerűek törzsének felel meg, a szivacsok és csalánozók törzse a bélcsira állapotnak.

Sejthalmazosok - mesozoa

Szedercsiraszerűek törzse - muruloidea

Testük 20 – 25 megnyúlt sejtből áll. Magasabb rendű tengeri állatok szervezetében élnek, és szerves anyagot fogyasztanak.

Álszövetes állatok - paraoza

Szivacsok törzse – poriferia

Ősi ostoros egysejtűekből származnak. A sejtek közötti kapcsolat nem elég szoros, a sejtek közötti működésmegoszlás nem elég határozott, testük kettős falú zsák.

A szivacs több állatból álló állattelep. A telepek úgy keletkeznek, hogy szaporodás után az új egyedek nem válnak szét.                        

A szivacsok édes és sós vízben élnek, helyhez kötötten.

Külső sejtrétegük lyukacsos szerkezetű, pólusokban gazdag, amelyeken keresztül a víz beáramlik. A belső sejtréteget galléros – ostoros sejtek alkotják. Ezek a táplálékot egyenként veszik fel endocitózissal a megszűrt vízből. Egy – egy ostorukkal és az ezt körülölelő gallérszerű plazmahártyájukkal vízáramlást keltenek, majd kihajtják a megszűrt vizet az űrbelen. A két sejtréteg között a vándorsejtek emésztik meg és állábaikkal juttatják el a táplálékot valamennyi sejthez. Minden sejt külön végzi a kiválasztást.

Légzésük diffúz, az anyagszállítást a vándorsejtek végzik.

Itt találhatók az ivarsejtek is. Szaporodásuk ivartalan: bimbózás, sarjadás; ivaros: hímnősek.

 A telepek szilárdságát a lerakodó szervetlen vagy szerves sók adják. Külső hámjellegű sejtek védelmet nyújtanak és termelik a vázat: mész -, kova – és szaru – spongin képződmények. Tavi szivacs, szaruszivacs, kovatűvázas üvegszivacs.

A sejthártyák ingereket vesznek fel.

Jelentősségük a vizek tisztítása.

Magyarország

A hazai édes vízi szivacsok álló – és lassan folyó vizekben élnek; nádszálakon és egyéb tárgyakon bevonatot ill. különféle alakú telepeket alkotva.

Közönséges tavi szivacs, törékeny tavi szivacs, folyami szivacs, balatoni szivacs – vázfehérjéjében a sponginban jódot halmoz fel.

Tenger

A melegebb tengerek sekély vizében élnek. Telepeket alkotnak, amely lehet gömbölyded, gumószerűm ágas – bogas alakú.

Szövetes állatok - eumetazoa

A bélcsiraállapot két sejtrétege eltávolodott egymástól, az ektoderma és endoderma között kialakult az elsődleges testüreg, melyet egy harmadik, középső csiralemez töltött ki – mezoderma. A mezoderma egyik sejtrétege az ektodermához, másik rétege az endodermához simult, közte pedig kialakult a másodlagos testüreg. Igy a ma élő állatok szövetei és szervei három csiralemezből származnak.

Állati szövetek

Az állati szövetek meghatározott működésű, bizonyos funkciók ellátására differenciálódott sejtek rendszere. Sejtjei szorosan kapcsolódnak egymáshoz, közöttük sejtközötti állomány nincs.

Hámszövetek

Elsődleges védelmet látják el. A test külső és belső felszínét borija. Szorosan illeszkedő sejtekből áll. A szomszédos hámsejtek plazmakapcsolatban állnak egymással. Mindig a kötőszövethez kapcsolódnak, táplálásuk innen történik di