I. A TESTHŐMÉRSÉKLET SZABÁLYOZÁSA

1. Nevezze meg azokat az állattörzs(ek)et vagy -osztály(oka)t, amelyek képviselőire jellemző a vegetatívan szabályozott állandó testhőmérséklet!
2. Pontosan hol találhatók az ember testhőmérséklet-szabályozásának legfelső központjai?
3. 38 °C-os környezeti hőmérséklet mellett is normális marad az egészséges ember test-hőmérséklete. Egyetlen mondatban fogalmazza meg, milyen hőszabályozási mechaniz-mus, illetve fizikai jelenség biztosítja ezt?

Relációanalízis

4. A sarki tájakon élő nagyobb termetű pingvinek hőtermelése és hőkonzerválása nagyobb mértékű, mint az Egyenlítőnél élő kisebb pingvineké, mert a hőtermelő testtömeg a lineáris méret harmadik, a hőleadó testfelület pedig a lineáris méret második hatványával arányos.

Négyféle asszociáció

A. az ember hőtermelése
B. az ember hőleadása
C. mindkettő
D. egyik sem

5. tiroxin fokozza
6. a szimpatikus hatás fokozza
7. fizikai munkavégzés közben növekszik
8. a külső hőmérséklet hirtelen csökkenése hatására megváltozik
9. a lázas állapot kialakulása közben a normálisnál kisebb mértékű

II. A GYÖKÉR

Ötféle asszociáció

A. az A-val jelölt részletre jellemző
B. a B-vel jelölt részletre jelleorzó
C. a C-vel jelölt részletre jellemző
D. a D-vel jelölt részletre jellemző
E. egyikre sem jellemző

1. e szövetben vízszállító csövek vannak
2. specializálatlan sejtek
3. háncs- és farészt is tartalmazó összetett nyalábot alkot
4. fotoszintetizáló sejtek
5. a víz és az ionok gyökérbe történő bejutásának helye
6. kutikulája van
7. a szerves anyagokat itt veszi fel környezetéből a növény.

Relációanalízis

8. A gyökér anyagforgalmában az X jelű rész játszik alapvető szerepet, mert ennek a külső sejtjei elnyálkásodnak.
9. Gyökere csak virágos növényeknek van, mert a telepes növényeknek soha nincsenek valódi szerveik.
10. A KNO₃ -ot a gyökér aktív transzporttal veszi fel, mert szervetlen molekulák nem juthatnak be diffúzióval.
11. Azonosítsa, hogy az első ábrán melyik betű jelöli ezt a részletet.

A II. ábrán kinagyítva látható az I. ábra egyik részlete.

12. Azonosítsa, hogy az első ábrán melyik betű jelöli ezt a részletet.

Ábrafelismerés

Nevezze meg a II. ábra számmal jelölt képleteit!

 III. AZ EMBERI TÁPCSATORNA

Röviden válaszoljon a követező kérdésekre!

1. Hány nyálmirigye van az embernek?
2. Melyik csíralemezből alakul ki a középbél hámszövete?
3. Mi tölti ki a fogüreget?

Négyféle asszociáció

A. középbél
B. utóbél
C. mindkettő
D. egyik sem
4. bélbolyhok vannak benne
5. itt víz és ionok felszívása történik
6. hozzá tartozik a vakbél
7. egyik szakasza az erősen savas váladékot termelő gyomor
8. nagyszámú baktérium él benne
9. itt fejti ki hatását a pepszin
10. perisztaltikus mozgása továbbítja a béltartalmat

 IV. A VÉR

1. Melyik szövettípusba tartozik az ember vére?
2. Az emberi vér alakos elemei közül mely típus(ok)nak van sejtmagja?
3. Válassza ki, a következő anyagok közül, melyek) találhatók) egy egészséges felnőtt ember vérplazmájában? A megfelelő válasz (ok) betűjelét írja le! Hibás választásért pontlevonás jár.

a. immunglobulin
b. tesztoszteron
c. fibrin
d. hemoglobin
e. glukóz

Egyszerű választás

4. Normális körülmények között egy egészséges ember vértérfogatának hány %-át teszi ki a vérplazma?

A. kb.25%
B. kb.55%
C. kb.75%
D. kb.90%

Szöveges feladat

5. Egy mondatban írja le, miben hasonlít és miben tér el az albuminok és a globulinok kémiai összetétele!

A vérplazma glukóz-koncentrációját növelő, egyszerű aminosav-származék hormon a(z) ............... 6 ..............., amelynek termelődése a(z) ...............7...............-ben fokozódik a(z) ...............8............... hatására. E hormonnal ellentétes hatású a vér glükóz-szintjének fenntartásában a(z) ..............:9..............

Néhány mondatban fogalmazza meg válaszát az alábbi témakörben!

10. Hogyan befolyásolja az emberi szervezetben a szövetnedv képződését és mennyiségét, ha a vérplazma fehérje-koncentrációja (pl. nagymértékű éhezés következtében) jelentősen lecsökken?

V. TÁPLÁLÉKHÁLÓZAT

Az alábbi rajz A, B, C és D jelzése része egy életközösség különböző táplálkozási szintjeibe tartozó élőlényeket jelöl. A nyilak az anyagforgalom irányát mutatják.

1. Nevezze meg, hogy A, B, C és D milyen táplálkozási szintekhez tartoznak!
2. Rendezze a B, C és D kategóriákat a biomassza növekvő sorrendjében!
3. A fenti táplálékhálózat mely szintjébe sorolhatók a következő élőlények: levéltetű, vadrózsa, katicabogár?
4. A megkötött fényenergia milyen formában távozik ebből a rendszerből? Melyik táplálkozási szintnél lép ki a rendszerből energia?

 VI. SEJTOSZTÓDÁS

1. A 2. ábra egy élőlény sejtjeinek néhány osztódási fázisát ábrázolja. Hányszoros az élőlény kromoszómakészlete?
2. Milyen betűvel jelölt fázisok és milyen sorrendben figyelhetők meg a meiózis során?
3. Milyen betűvel jelölt fázisok és milyen sorrendben figyelhetők meg a mitózis során?
4. Hasonlítsa össze a sejtciklus (1. ábra) G, stádiumában levő sejtek DNS mennyiségét a H és az F állapotban levő sejtek DNS-mennyiségével!
5. Vajon feltétlenül megváltoztatja a rekombináció a 2. ára E képén látható nagyobb kromoszómák nukleotid - sorrendjét? Válasza csak indoklással fogadható el!

VII. AZ EVOLÚCIÓ ÉS AZ ALKALMAZKODÁS

(A tesztfeladatok megoldásának betűjelzését a sorszám feltüntetésével a megoldólapjára írja!)

Többszörös választás

1. A biológiai evolúció jelenti:

1. a fajok átalakulását
2. a populációk környezettel való kölcsönhatásainak változását
3. a fajok változékonyságát
4. a fajok kihalását.

2. A megváltozott környezethez való alkalmazkodást segítheti:

1. a génáramlás
2. a genetikai sodródás
3. a mutáció
4. a modifikáció.

3. Az első élőlények:

1. autotróf
2. heterotróf
3. aerob
4. anaerob anyagcseréjű lények voltak.

4. A földtörténeti ókorban történt

1. az eukarióta sejtek kialakulása
2. a növényi bőrszövet kialakulása
3. az ammoniták elterjedése
4. a háromkaréjú ősrákok elterjedése

5. Az ősi hüllőkből származnak:

1. a dinoszauruszok
2. a ma élő hüllók
3. az emlősök
4. a ma élő kétéltűek ősei.

Relációanalízis

6. Az adaptív evolúció legfontosabb mechanizmusa a természetes szelekció, mert a mutációk által létrehozott változatok eltérő rátermettsége miatt a populációk genetikai összetétele nemzedékről nemzedékre változhat.
7. Az emlősök jelentékeny mértékű adaptív szétterjedése a harmadidőszakban zajlott le, mert ezt a környezeti viszonyok kedvező alakulása és a hüllők kréta végén bekövetkezett nagyszabású kihalása lehetővé tette.
8. Az emberszabású majmok és az ember gerincoszlopának alakja eltérő, mert életmódjuk különbözik.
9. A Homo sapiens és az Australopithecusok arc- és agykoponyájának aránya különbözik, mert a Homo sapiens agykoponyája jelentősen megnagyobbodott.
10. Az emberré válás többágú fejlődési folyamat, mert a ma élő emberi fajnak több változata (alfaja) van.

VIII. FENILKETONURIA

A fenilketonuria testi kromoszómához kötötten, recesszíven öröklődő betegség. Lényege: a szervezetben a fenilalanin aminosav normális átalakulása helyett mérgező származékok jönnek létre, amelyek a fejlődő agyat károsítjál. Ennek eredménye súlyos érteImi fogyatékosság. Szerencsére a betegség újszülött korban kimutatható, és megfelelő, fenilalaninban szegény diétával normális fejlődés érhető el. Statisztikai adatok szerint minden tízezredik újszülött fenilketonuriás.

Válaszoljon a következő kérdésekre! Megoldását indokolja is, ennek hiányában válasza nem fogadható el!

1. Egy 1 millió egyedből álló, genetikai egyensúlyban levő populációban hány egészséges ember hordozza e betegséget okozó allélt?
2. Ha egy egészséges szülőpárnak született egy fenilketonuriás gyermeke, mekkora a valószínűsége, hogy egészséges gyermeküknek fenilketonuriás gyermeke szülessen, ha ebből a populációból választ magának házastársat?
3. Születhet-e egészséges gyermeke diétás kezelés nyomán tünetmentes férfinek? Válaszát genotípusok felírásával indokolja!
4. Miért fenilalaninban szegény a diéta, miért nem fenilalaninmentes?

 IX. FEHÉRJE-ANYAGCSERE

A fehérjék nitrogéntartalma tömegük 16%-át teszi ki. Egy egészséges felnőtt emberben (ha a táplálék viszonylag kevés fehérjét tartalmaz) a naponta ürülő nitrogén mennyisége O,lx + 2,4 gramm, ahol az x jelöli a naponta fogyasztott fehérje tömegét grammban kifejezve.

1. Mennyi a napi nitrogénürítés, ha az ember teljesen fehérjementes táplálékot fogyaszt. Honnan származhat ilyenkor a szervezetből távozó nitrogén?
2. Mennyi fehérjét kell minimálisan fogyasztani ahhoz, hogy a szervezetbe jutó fehérje fedezze a kiválasztott mennyiséget?

X. A MADARAK

A következő kiegészítendő mondatokból hiányzó, sorszámmal helyettesített egy-egy kifejezést írja le az adott sorrendben!

A madarak az ősi ..........1.......... egyik csoportjából származnak; első képviselőik a föld-történet ..........2........., időszakában jelentek meg.

A közéjük tartozó ..........3.......... repülni nem tudnak, szárnyukkal eveznek a vízben. A 3. táplálkozásmódjuk szerint ..........4.......... állatok. A 3. csoportja a Földön őshonosan a(z) ..........5....v..... terjedt el.

A ..........6......., csoportba tartozók szárnya csökevényes; repülni nem tudnak; ezek legismertebb képviselője az afrikai ...:......7.........., mely a(z) ..........8.......... biomban él.

Egyszerű választás

9. A madarak keringésére jellemző

A. keringési rendszertik egyvérkörös
B. szívükben a jobb és a bal oldali üregek teljesen elkülönülnek egymástól
C. vörös vérsejtjeik magot nem tartalmaznak
D. verőereikben mindig oxigénben dús, gyűjtőereikben pedig oxigénben szegény vér áramlik
E. az oxigén szállításában a hemoglobinnak nincs szerepe.

10. A madarak légzésére jellemző, hogy

A. légzőszervük középbél eredetű
B. a tüdő légzőhámja a középső csíralemezből alakul ki
C. tüdejük léghólyagocskáiban belégzéskor gázcsere történik
D. kilégzés közben is történik gázcsere
E. a légzsákok felületén át zajló gázcsere miatt különösen nagy a légzés hatékonysága.

11. Keresse ki a hibás megállapítást a következők közül!

A. a madarak őseinek még volt foga
B. a begy a nyelőcső tágulata
C. az előbél utolsó része a mirigyesgyomor, amelybe a zúzógyomorból jut a táplálék
D. a gyomor után a vékonybél, majd a vastagbél következik
E. a madaraknak kloakájuk van.

Többszörös választás

12. A madarak ...

1. fejlődő embrióját meszes héj burkolja.
2. nem átalakulással fejlődnek.
3. között nincsenek elevenszülők.
4. külső megtermékenyítésűek.

 XI. A JUHOK BUNDÁJA

A juhok bundája lehet sima vagy göndör szőrű, illetve szürke vagy fehér. Homozigóta szülők szürke, sima bundájú utódaival két keresztezést végeztek.
Az Á keresztezésből négyféle fenotípusú egyed származott. A B keresztezésből háromféle utód származott:

5O%-a sima, szürke,
25%-a sima, fehér,
25%-a göndör, szürke.

A vizsgált események során mutáció nem történt.

1. Hogyan öröklődik a juhok bundájának színe és a szőr alakja? Válaszát az alábbiak szerint részletezze:

- allétok kölcsönhatása
- kromoszómális elhelyezkedés.

2. Mivel magyarázza az A és B keresztezés eltérő eredményét?

3. Írja fel a kiindulási szülők genotípusát!

Mennyiségi összehasonlítás

4.

a. Az A keresztezésben a sima, fehér szőrű utódok aránya;
b. Az A keresztezésben a göndör, szürke szőrű utódok aránya.