TESZTKÉRDÉSEK

I. A DNS-BEN TÁROLT INFORMÁCIÓ ÁTADÁSA (14 pont)

Nevezze meg a számokkal jelölt komponenseket. Írja a megoldólapjára a számok sorrend-jében!

8. Hányas számmal jelzett komponens kapcsolódik az X-szel jelölt helyeken?

Relációanalízis

9. Az 1. jelű komponens képződése nem átírási folyamat, mert a képződött komponens nem vesz részt a fehérjeszintézisben.

Egyszerű választás

10. Az átírás és a fehérjeszintézis egyidejűleg és a sejt azonos régiójában történhet

A. a prokarióta sejtben
B. a citoplazmában
C. a sejtmagban
D. az endoplazmatikus membránrendszeren.

Négyféle asszociáció

A. tRNS
B. mRNS
C. mindkettő
D. egyik sem

11. A molekula egyes részein kettős láncú a szerkezete.
12. Részt vesz a riboszómák szerkezeti felépítésében.
13. Bázissorrendjét a DNS bázissorrendje határozza meg.
14. A mitokondriumban és színtestben is képződik.

II. EGY NŐVÉNY ENERGIAFORGALMA (5 pont)

Meghatározott körülmények között a fotoszintézis hatásfoka 0,8%: a növényben az őt érő fényenergiának ekkora hányada épül be a glükózba.
Egy nap alatt egy növényben 22,5 gramm glükóz képződött a fotoszintézis során.

1. Hány gramm szén-dioxidot vett fel ehhez a növény?
2. Összesen hány kJ fényenergia érte a növényt e glükózmennyiség képződése közben?
3. Ismeretei birtokában számolja ki, hány kJ energiát nyerhet e szőlőcukor felhasználásával a növény aerob anyagcsere-folyamatai során!

Adatok: a glukóz moláris tömege =

a szén-dioxid moláris tömege =

ATP → ADP + foszfát Q = - 40

1 mól glukóz teljes elégésekor - 2872 kJ szabadul fel

III. A NÖVÉNYEK NITROGÉNFORGALMA (9 pont)

Az alábbi kérdések, szempontok figyelembevételével kövesse végig a nitrogén sorsát!

A vizsgált növény a nitrogénhez nitrát-ionok formájában jut hozzá.

1. Természetes körülmények között hogyan, milyen hatásra képződik a talajban a nitrát-ion?
2. Milyen mechanizmus útján, hol veszi föl a nitrát - ionokat egy hajtásos növény?
3. Tömören vázolja a felvett nitrát és a belőle képződő anyagok útját, átalakulásait a nitrogén szerves vegyületbe történő beépüléséig!
4. A levelek lehullása után mi történik azok szerves nitrogénvegyületeivel? Milyen hatásra alakulnak át?

Többszörös választás

1. Válassza ki, hogy az alábbiak közül mely nitrogéntartalmú anyagok képződnek egy növényben!

1. kazein
2. auxin
3. cellulóz
4. NADP

IV. AZ IDEGRENDSZER (19 pont)

Válaszoljon röviden a következő kérdésekre!

1. Mi a neve az I. rajzon látható pályarendszernek?
2. A félteke mely lebenyében található az A jelű rész?
3. Az agy melyik nagyobb egységének a része az E jelű rész?
4. Az ábrán megjelölt részletek közül melyikben található meg csaknem minden érzőpálya kéreg alatti átkapcsoló állomása? (Betűjelzést és megnevezést is írjon!)

Az alábbi két kiegészítendő mondatból hiányzó, sorszámmal Jelölt kifejezéseket írja le sorrendben!

Az I. rajzon ábrázolt pályán terjedő akciós potenciálok a(z) 5. sejtekből eredve eljutnak a(z) 6. sejtekhez, majd tovább a(z) 7. szövethez.
A II. rajz pályarendszerén az F és G rostok között az a különbség, hogy F ingerülete 8-ból származik, G ingerülete pedig 9-ből.

Ötféle asszociáció

A. az A jelű részre jellemző
B. a B jelű részre jellemző
C. a C jelű részre jellemző
D. a D jelű részre jellemző
E. egyikre sem jellemző a fentiek közül

10. csak fehérállományt tartalmaz
11. dúc
12. a vérnyomás-szabályozás központját tartalmazza
13. a középagyból alakul ki
14. az agytörzsbe tartozik
15. a térdreflex központját tartalmazza.

Egyszerű választás

16. Mikor mutatható ki akciós potenciál az A helyen?

A. a jobb láb mozgatását megelőzően
B. a bal láb mozgatását megelőzően
C. a jobb láb bőrének ingerlésekor
D. a bal láb bőrének ingerlésekor
E. az arcbőr ingerlésekor.

V. GERINCTELEN ÁLLATOK

Az alábbi táblázat külső meszes vázú állatokra vonatkozik, ezek rendszertani besorolását kell a táblázat szerint megadnia. Nevezze meg a sorszámokkal jelölt hiányzó adatokat! Két állat-csoportot a kővetkező információk alapján azonosíthat:
- A 6. állatcsoport kövületei a földtörténeti középkor leggyakoribb és legfontosabb szintjelzői; a kréta végén kihaltak.
- A 8. a földtörténeti ókor legfontosabb szintjelzői; a perm végén haltak ki.

Válaszoljon a következő kérdésekre!

11. Nevezze meg az 5. törzs még egy, közismert osztályát!
12. az 5. törzsbe tartozó állatok mely szerve hozza létre a mészvázat?
13. A 3. törzs egyedeinek teste jellemzően milyen szimmetriájú?

Relációanalízis

14. A 3. törzs képviselői már szövetes szerveződésűek, mert a 3. törzsbe tartoznak a legegyszerűbb többsejtő állatok.

VI. AZ EMBER SZAPORODÁSA ÉS EMBRIONÁLIS FEJLŐDÉSE (16 pont)

1. Az ivarutak melyik szakaszában történik leggyakrabban a megtermékenyítés?
2. Milyen fejlődési folyamatok zajlanak le a beágyazódásig és mi ágyazódik be?
3. Nevezze meg, miből alakul ki a méhlepény és írja le az ábra azon betűjelzését (-jelzéseit), amelyek) a méhlepényhez tartoznak!
4. Átjut-e vér az anyából az embrióba? Ha igen, hol (betűjelzés)?
5. Nevezze meg az ábra D jelzésű részletét!
6. Nevezze meg az ábra E jelzésű részletét!
7. Az alábbi felsorolt képletek közül melyik (v. melyek) fejlődik (fejlődnek) a belső csíralemezből?

a. a vér
b. az idegszövet
c. a léghólyagocskák hámja
d. a koponyacsontok
e. a verejtékmirigy

A következő táblázat az ember egyes szteroid hormonjaira vonatkozik.
Külön lapon írja le sorban az alábbi táblázat sorszámokkal jelölt hiányzó adatait!

VII. A PETÚNIA VIRÁGSZÍNE (9 pont)

A virágszín kialakításában kétféle hatás érvényesülhet. Genetikailag meghatározott azoknak az enzimeknek a szintézise, melyek színtelen előanyagból valamilyen színű festék képződését biztosítják. Befolyásolja a szín megjelenését azonban az is, ha többféle színű festékanyag ke-veredik a sziromlevelek sejtjeiben. A petúnia virágszínét kétféle biológiai folyamat befolyásolja a következő vázlat szerint:

I. .......... → fehér1 kék

II. ......... → fehér2 sárga vörös

A folyamatábrákon A, B és E betűk enzimeket jelentenek. Szintézisüket szabályozó gének nem kapcsoltan öröklődnek. A kék és vörös festék keveredésével alakul ki a petúnia bíbor virágszíne. A kék és sárga festék keveredése pedig zöld pártaszínt eredményez. Egy kerté-szetben végzett keresztezések F₂ nemzedékében a petúnia virágszínére az alábbi hasadási arányt kapták:

9 bíbor : 3 zöld : 4 kék

1. Milyen lehetett a keresztezésekben szereplő homozigóta szülők geno- és fenotípusa? Ha többféle lehetőség van, mindet írja le!
A genotípus leírásánál használja az enzimeket jelölő betűket génszimbólumként! A domináns allélokat nagy-, a recesszíveket kisbetűkkel jelölje!
A megoldásnál az alábbi szempontokat vegye figyelembe:

- az adott keresztezésben hány gén alléljai szerepelnek a virágszín kialakításában?
- hogyan befolyásolják egymás hatását a különböző szintézisutakban szereplő gének?

2. Írja fel egy olyan szülőpár genotípusát, melyből az egyik fehér virágú és a keresztezés F₂ utódnemzedéke 9 bíbor : 3 vörös : 3 kék : 1 fehér arányban hasad!

Megoldásait indokolja, eredményei csak így fogadhatók el!

VIII. A HIDRA TAPOGATÓI (6 pont)

Egy hidra populációban Hardy-Weinberg-egyensúly áll fenn két génre nézve (a két gén nem kapcsolt). Egy recesszív allél a tapogatók rövidségét eredményezi. A normális hosz-szúságú tapogatók jellemzőek a populáció 99 %-ára. A másik gén a tapogatók számát határozza meg. A kevesebb tapogatóval rendelkező recesszív homozigóták aránya 16 % a populációban.

1. Mennyi a két recesszív allél gyakorisága a populációban?
2. Milyen arányban van ebben a populációban a rövid tapogatójú, tapogatószámra hetero-zigóta egyed?
3. Egy másik, kizárólag öntermékenyítéssel fenntartott hidra-populációban a tapogatószámra heterozigóta egyedek aránya 84%. Három generáción keresztül fenntartva az öntermékenyítést, mennyi lesz a heterozigóták aránya?

IX. KÖRNYEZETSZENNYEZÉS-KÖRNYEZETVÉDELEM (11 pont)

1. Mit jelent az alábbi meghatározás?
"Kis területű védett egység, amelyet valamilyen biológiai vagy geológiai érték megőrzésére jelölnek ki."

2. Nevezzen meg három magyarországi nemzeti parkot!

Többszörös választás

3. Mivel magyarázható, hogy egyes ipari körzetek élővilágából hiányoznak a zuzmók?

1. a zuzmók szárazságtűrő élőlények
2. a zuzmók a levegő SO₂-koncentrációjára nézve szűktűrésűek
3. az általuk termelt zuzmósavak a legellenállóbb kőzeteket is mállasztják
4. egyes ipari folyamatok jelentős kén-dioxid mennyiséget juttatnak a környezetbe.

4. Az egyenlítői esőerdőt gyakorta azért égetik fel, hogy helyén növénytermesztő gazdálkodást folytassanak. Mi korlátozza a gazdálkodás sikerét?

1. az esőerdei talaj tápanyagtartalma csekély
2. az esőerdő fajgazdagsága igen nagy
3. a talaj oldható növényi tápanyagait a csapadék gyorsan kimossa
4. az esőerdők a szárazföldi életközösségek közül a legjelentősebb oxigéntermelők.

Egy tóba a környező településekről folyamatosan szennyvíz áramlik, amely a mosószerekből származó foszforvegyületekben gazdag. A környező mezőgazdasági területekről oldott nitrogénműtrágyát tartalmazó víz jut a tóba.

Szöveges feladat

5. Röviden vázolja: a fenti folyamatok hosszan tartó fennállása

- hogyani hat a tavi életközösség táplálkozási szintjeinek populációira (egyedszám)
- milyen következményekkel, veszélyekkel jár!

6. Mi a jelenség neve?