Japán megvásárolja a bálnagyilkolás jogát Dánia az Európai Unió tagállamai közül egyedüliként a kereskedelmi bálnavadászati jogok kiterjesztésére szavazott a Nemzetközi Bálnavadászati Tanács (IWC) idei éves ülésén. Ezzel az egyetlen szavazattal megfordult az arány a bálnavadászat ellenzői és támogatói között, ami az első lépésnek tekinthető a kereskedelmi célú bálnavadászat újraindításához.

Cikkünkben - egy korábbi írásunkhoz hasonlóan - Kristóf Veronika, a Sea Shepherd magyar aktivistája kommentálja az adatokat. Bár a leírtakkal sok szempontból egyetértünk, fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy változtatás nélkül közöljük sorait, szokásunktól eltérően teret adva egy szubjektív írásnak.

* * *

Azok számára, akik felelősséget éreznek a tengeri emlősök iránt, egyetlen bálna legyilkolása is tragikus és értelmetlen, nemhogy közel 1100 bálna esztelen és törvénytelen lemészárlása. A 2005-2006-os téli bálnavadászati szezonról készült, nemrég napvilágot látott adatok megdöbbentő képet mutatnak: a japán illetékesek megállapították, hogy a legyilkolt nőstény állatok 60%-a vemhes volt. A számok tükrében ez azt jelenti, hogy a levágott 853 csukabálna (Balaenoptera acutorostrata) közül 391 volt nőstény, közülük pedig 224 egyed volt vemhes. A japán bálnavadászok további 10 közönséges barázdásbálnát (Balaenoptera physalus) is leöltek, ezek közül 2 volt vemhes. A közönséges barázdásbálna az évszázadok óta tartó esztelen pusztítás következtében néhány éve a kihalás szélére került, rájuk vadászati tilalom érvényes a világ minden pontján. Ennek ellenére a japánok ragaszkodtak vadászatához, mondván, ennek a fajnak az egyedeire is szükségük van a "tudományos" munka teljes körű elvégzéséhez.

A japán bálnavadászok az elpusztított bálnák 90%-át, tehát a meg nem született bálnabébikkel együtt 980 állatot az Ausztráliához tartozó antarktiszi térségben ölték meg, ami kifejezetten bálnavédelmi terület (whale sanctuary). Felmerül a kérdés, hogyan formálhat jogot magának egy állam, hogy saját ország és felségvizeinek határait átlépje, és azoktól soktízezer kilométernyire, egy nemzetközi bálnavédelmi területen, a tudomány leple alatt bálnákra vadásszon?

Hozzátehetjük, hogy ha a japán bálnavadász hajókon valóban tartózkodott volna cetkutatói végzettséggel rendelkező személy, az bizonyára felmérte volna a vemhes állatok elpusztításának következményeit, és legalább a jövő japán fogyasztóinak táplálékának "védelmében" nem engedte volna legyilkolni őket. A legtöbb bálnafaj nőstényei ugyanis csupán átlagosan 3 évenként hoznak világra utódokat. Ha belegondolunk a 226, meg nem született bálnabébi és a 863 felnőtt bálna lemészárlásába, akkor beláthatjuk, hogy milyen ökológiai katasztrófa szélére sodorta a japán bálnavadász a bálnapopulációt. (Mivel azonban Japán kereskedelmi bálnavadászatot folytat, maradjunk annyiban, hogy a hajóikon merőben más képzettségű munkatársak tartózkodtak.)

A bálnák és delfinek rendkívül fejlett szociális társadalomban élő élőlények, akiknek nem szabad a múltunk emlékeivé vagy lexikonok adataivá válniuk - és ez rajtunk is múlik.

Kristóf Veronika, Sea Shepherd aktivista

[origo]